Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)

Harmadik fejezet A magyar ügy és a nagyvilág

Mert ennek alapján a határon átvetődött orosz és osztrák csapatokat épúgy le kellett volna fegyvereznie a töröknek, mint a magyarokat. Meg kellett volna akadályoznia ennek alapján a töröknek még a megszállott oláh területen is a császári csapatok hadmozdulatait. És Canning határozottan erre a semlegességre bíztatta a törököt. Még hivatalos jelentései is nyíltan bevallják ezt, pedig a hivatalos követjelentések tudvalevőleg nem árulják el mindazokat az eszközöket, amelyeket a régi, önállóbb nagykövetek alkalmazni szoktak céljaik elérésére. Május végén, az ő erélyes fellépésére, tanácskozott is azon a Porta, hogy Puchner generális kivert hadtestét lefegyverezze és szétoszlassa. Végül azonban mégsem tettek többet, mint hogy megtiltották annak átvonulását Szerbián keresztül. Ezért is ingerült szemrehányásban volt része Bécsből a Portának. Palmerston maga is a szigorú semlegességet hangsúlyozza. Sajnos, bizonyára a sztambuliak keserűségére, azt is hozzáteszi néha, hogy azért vigyázzon a Porta, ne kerüljön nyilt ellenségeskedésbe hatalmas szomszédaival. De amellett folytatja figyelmeztetéseit, hogy készülődjék a török, gazdálkodjék erőforrásaival és tegye magát védelmi állapotba. Nagy volt a szenzáció a semlegesség kérdésének ilyen élére állítása közben, amikor egyszerre nemcsak menekült magyar katonák jöttek át a határon, hanem maga Bem jelent meg Oláhországban fegyveres sereg élén, üldözve a megvert orosz sereget. Mitévő legyen most már az ottani török sereg? Megkísérelje a magyar had véres lefegyverzését? Az orosz követ határozottan ezt követelte a Portától. Bemnek ez a esínyje messze szálakra vezethető vissza; Andrássy tanácsolta a dolgot Kossuthnak. Andrássy pedig, kivel magánúton Canning is szívesen érintkezett és aki Ahmed effendi révén is kellően informálva volt a diplomáciai eseményekről, bizonyára a semlegesség kérdésének megfelelő ismeretében küldte haza ezt a tanácsot. Es valóban, Canning, de a francia követ is, erélyesen tiltakoztak az orosz követelés, Bem seregének megtámadása ellen. Palmerston meg, amint hírül vette a dolgot, hogy el ne késsék, Konstantinápoly megkerülésével egyenesen a bukaresti angol konzult utasította, hogy a török vagy ne engedje az