Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

II. Anglia és a magyar ügy

A KÉK KÖNYV A MAGYAR KÉRDÉSRŐL. 85 önként következett, hogy Kossuth demokratikus nyilatkozatai iránt semmiféle rokonszenvet sem mutattak. Csak egy érdekük volt: a csend és béke fenntartása minden áron. Ennek az elvnek volt szószólója különben a whig Maucaulay is, aki írásaiban fennen hangoztatta, hogy „ ... a kultúra megmentése érdekében a kormánynak nem szabad visszariadnia attól sem, hogy szükség esetén a közszabadságokat feláldozza.. ."

128 Cobden és a radikálisok azonos véleményt vallottak a whig és tory jobboldali frakciókkal, mert ők is a minden áron való békének voltak hívei, hogy szabadkereskedelmi elveiket érvényre juttathassák. Pulszky meg volt győződve arról, hogy Russell és Palmerston egykedvűen nézik a porta tehetetlenségét. Megdöbbenve hallott arról beszélni a Downing Streeten, hogy Aali már alkudozik Béccsel az internálásnak öt évre való meghosszabbítása ügyében.

129 Mikor pedig Palmerston Dudley Stuart sürgetésére a magyar menekültekre vonatkozó levelezést a ház asztalára letette,

130 Pulszky lemondóan jegyezte meg, hogy Palmerston politikájáról eddig vallott felfogásában semmikép sem tévedett. Az okmányokból azt vélte kiolvasni, hogy Palmerstonnak valóban nem áll szándékában az orosz-osztrák-török diplomáciai harcban a porta oldalán tettleg beavatkozni, sőt tulajdonképen maga is hozzájárult az internálás megvalósításához. Újra eszébe jutottak Palmerston szavai, aki előtte Kossuthról olyképen nyilatkozott, hogy „... el kell készülnie a politikai halálra, mert nincs más egyéb mód nehéz sorsának elviselésére .. .

131 Ezenközben Urquhart radikális képviselő, aki Kossuthot Kis-Ázsiában kereste fel, Londonba érkezett ós március 14-én az internálás ügyében kérdést intézett. Palmerstonhoz. A válasz valóban azt a látszatot kelthette, mintha a külügyi államtitkárt nem érdekelné a dolog állása. Csak annyit mondott, hogy az internálásra nézve Ausztria ós Törökország már végleg 128 Pulszky—Kossuth, London, 1851 márc. 2. KH. OL. Bpest. 128 Pulszky—Kossuth, London, 1851 febr. 23. KH. OL. Bpest. 130 Corresp. stb. London, 1851 febr. 28. 131 Pulszky—Kossuth, 1851 márc. 9. KH. OL. Bpest.