Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
II. Anglia és a magyar ügy
86 URQUART INTERPELLÁCIÓI. megegyeztek. A hetvenhat menekült közül a porta hatvanat rövidesen szabadlábra helyez, tizenhatot azonban — köztük Kossuthot — továbbra is őrizet alatt fog tartani. Az angol kormánynak természetesen az az óhaja, hogy ezt a tizenhatot is mielőbb szabadon bocsássa. 132 Urquhart két hót múlva megismételte interpellációját, de akkor sem kapott kielégítőbb választ Palmerstontól. 153 Júniusban erre újabb kísérletet tett, de ismét sikertelenül. Majd azt a kérdést vetette fel, hogy igaz-e az, hogy Kossuthéknak internálásuk végetértével nem szabad többé visszatérniök Törökországba. E kérdésnek rejtett célja volt. Urquhart ugyanis nagy reményt fűzött ahhoz, hogy Kossuth kiszabadulása után Konstantinápolyban telepszik majd le és kapcsolatot keres a szultán minisztereivel. Palmerston válasza ezúttal is kitérő volt. Lényegében azonhan igazat adott Urquhartnak, hogy Kossuthnak nem lesz többé módjában Konstantinápolyban letelepednie. 134 A portának — úgymond — jogában áll, hogy csak ilyen feltétel alatt bocsássa Kossuthot szabadon, mert hisz a szultán békét akar otthon és -szomszédaival egyaránt. Kétségtelen, hogy Palmerstonnak e kérdésben a nyilvánosság számára tett kijelentései rendkívül tartózkodók voltak és inkább passzív magatartásra engedtek következtetni, mint határozott állásfoglalásra. Ezzel szemben azonban Canninggel való levelezése világosan igazolja, hogy az ügy iránt mindig komoly érdeklődést tanúsított, sőt gyakran diplomáciai kezdeményezést fejtett ki, mellyel Canning magyarbarát magatartását hathatósan támogatta. Ez a kettős játék rejtett okokra vezethető vissza, Tekintettel ugyanis egyrészt arra, hogy Anglia úgynevezett normális diplomáciai kapcsolatokat tartott fenn Ausztriával, a nemzetközi szokásoknál fogva sem tanúsíthatott kifelé mást, mint tartózkodó magatartást; azonkívül engednie kellett az udvar, illetve a whig- és tory-pártok jobboldali frakcióinak is, mely 132 Hansard 114. kötet, 1317—1318. 138 1851 máj. 9. Hansard 116. köt. 769—770. "* Hansard 117. köt. 782—783.
