Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

Okirattár

Smyrnába, ahonnét forduljon majd további utasításért a konstantinápolyi amerikai követhez. Amennyiben a török kor­mány Kossuthék elszállításába beleegyezik, akkor Nápoly és Livorno kikerülésével jöjjön szénfelvétel végett egyene­sen Speziába; innét pedig menjen majd Marseille-be az eset­leges anyaghiány pótlására. További útiránya lesz: Gibraltár, Madeira, majd Bermuda déli szélének érintésével New York. A porta időközben már végleges elhatározásra jutott Kossuthék sorsa felett. Aali pasa külügyminiszter ugyanis még július végén közölte John P. Brown amerikai ügyvivővel, hogy Kossuthot és társait, a régi naptár szerint, f. é. szeptember 1-én, helyesen 12-én szabadlábra helyezi. Ehhez képest hajóra­szállásuk majd a Dardanellákban történhetik meg. Midőn Brown a porta ezen elhatározásáról Morgan tengernagyot érte­sítette, egyúttal bemutatta neki Kossuth levelét, melyet az utóbbi f. é. július 15-én Kutahiából intézett Homes-hoz, az amerikai követség tisztviselőjéhez. E levélben Kossuth a kö­vetkezőképen fejezte ki az amerikai kormány iránt érzett hálá­ját: „ ... We accept with gratitude the intercession of your government and all the efforts you are so kind to take, for the purpose of hastening and rendering certain the period of our delivrance from the unjust confinement... At the same time I have the honour to make you the declaration that I and my companions wait with impatience for the happy moment when we shall realize that we are restored to liberty, by fin­ding ourselves on board a U. S. vessel and under the protection of your glorius flag..." A továbbiakban a hivatalos levelezés jelentékenyebb részét bő magyar-angol regesztákban ismer­tetjük: 1. Spezia, 1851 szept. 23. Morgan Hodge marseillei ameri­kai konzulnak. A Mississippi Kossuthtal pár nap alatt Marseille-be érkezik. „ ... The devil seems to possess this gentleman ..." Családjá­val együtt 20 napra Angliába óhajt utazni. „ ... His deter­mined wilfulness is unconquerable ... He is utterly ungover­nable and I am compelled to hasten him out of this country. He is like a firebrand. The whole bay around was illuminated

Next

/
Thumbnails
Contents