Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

Okirattár

azért van, mert ki nem merítettem. De a hazafiak összetartanak. Egyik elbeszélte volna a másiknak, hogy engem ennyivel segített és utóbb mindnyájan elbeszélték volna s talán ujjal mutatnának reám, hogy mennyi adósságot csináltam stb. Ezt becsületem tiltja, ily áldozatot még hazámért sem tehetek! Midőn tehát ezt tenni képes nem vagyok, nem marad egyéb hátra, mint azoknak, kikben némi bizalmat helyezek, fölfedni a haza szükségét, mely ez áldozatot igényli. S ezáltal nemcsak kitenni magamat, de kitenni az ügyet, melynek győzelméért örömmel tűrnék, nem mondom, ezer halált, mert halni többnyire igen könnyű, de ezer életet, mert élni mindenkor igen nehéz. Megtettem tehát több helyen, siker nélkül! De végre mégis sikerült némileg s én hozzáadván a nyert kölcsönhöz Teréz 300 p ft.-ját a kocsi árából, elindíthattam végre Figyelmessyt ós nőjét. Kérlek ezen összeget fizettesd vissza Teréznek. Figyelmessynét azért küldtem ki igen örömest, mert ő egy hű és szorgalmas, szolgálatkész és igen jó természetű nő. Remélem, szegény Teréz némi segítséget nyerend általa; mert Tóni á felszólításnak lelke legforróbb vágya mellett sem engedelmeskedhet — s így nőcseléd sem fog reátok Londonban várakozhatni. Ide zárom Tóni céduláját, mit nekem írt felszólításomra, hogy neked válaszoljon. Okait már többízben szóval elsorolta, valóban nem csekélyek, de leírni rá nem érek. Csak annyit mondhatok, miszerint kimondhatlan fájlalja, hogy nem mehet. Még egyről kell jelentést tennem s visszatérni Makk rendeleteire. Mint mondám, nincsenek összeköttetései. Bizonyítja az, miszerint a lelkészen ós a debreceni egyénen kívül a többi cédulák mind csak nőkhöz szólanak s kettőt kivéve mind erdélyiekhez, kik részint fogságából kimentették, részint bújdosását segítették. Ezekhez vannak adresszálva Teréz gyönyörű levélkéi is, s e részben egyéni hálájának annyira átengedte magát, miszerint Pestre csak egyet s azt is oly nőnek címezte, kinek egy általános honszeretet és könyörületességen túl semmi, de semmi más érdeme, minthogy Makkot 3 hétig magánál tartotta. Én ismerem e becsületes nőt, egy hentesné, ki házamhoz zsírt ós húst szállít és ismétlem, semmi más érdeme. De vannak sokan, még pedig a magas arisztokrácia asszonyai közül, kik magukat