Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
II. Anglia és a magyar ügy
44 PALMERSTON VÉLEMÉNYE FÜGGETLENSÉGÜNKRŐL. egyebet nem kért Palmerstontól, csak egy olyan nyilatkozatot, melyben helyteleníti az orosz beavatkozást. A magyar kormány felfogása ezerint ennek legegyszerűbb módja volna, ha Palmerston tiltakozó jegyzéket intézne az orosz és osztrák kormányokhoz. A jegyzék 27 arra is felhívta Palmerston figyelmét, hogy Oroszország Angliának természetes ellensége, mely hatalmát a Duna-medencére, a dunai fejedelemségekre ós Törökországra is ki akarja terjeszteni és elzárni Anglia elől e területek piacait. Ha Magyarország győz, Anglia benne biztos piacot talál, mert felszabadul Ausztria gazdasági hatalma alól, melynek kényszere alatt jelenleg osztrák iparcikkekkel fedezi szükségletét. Ha Magyarország elbukik, rajta keresztül Oroszország szerezheti meg a keleti kereskedelmet, ami Angliának csak kárára volna. Batthyány azonban semmi különösebb kereskedelmi kedvezményt nem tudott felkínálni Angliának. Ezért valóban helyes volt, hogy Pulszky a jegyzéket nem nyújtotta át a külügyi hivatalnak, mert az abban foglaltak aligha vitték volna előre a magyar ügyet. Pulszky tehát megbízólevelével együtt a saját utasítását adta át, 28 mely utóbbi legalább arra volt alkalmas, hogy a magyar kormány felfogását Anglia magatartásáról kedvező színben tüntesse fel. Palmerston azonban Pulszkyval való eszmecseréi során változatlanul fenntartotta azt az álláspontját, melyet a magyar kérdésben eddig is képviselt. Egy független Magyarországot nem tartott volna egyenlő értékű tényezőnek az egységes osztrák birodalommal szemben. Nem látta volna eléggé erős gátnak Oroszország expanzív törekvései ellen, mert abban a meggyőződésben volt, hogy egy csonka Ausztria előbb-utóbb orosz vazallussá válik. Az orosz segítség igénybevétele, tekintettel annak politikai következményeire — Palmerston szerint —, nem lehetett könnyű elhatározás az olmützi osztrák kabinetre nézve. Arra számított tehát, hogy Ausztria hajlandó lesz Magyar27 Note du ministre des affaires étrangéres de la Hongrie ä Mr. le ministre des affaires étrangéres du Eoyaume uni de Grand Bretagne et d'Irlande. Debrecen, 1849 máj. 19. 48/49-es iratok. OL. Bpest. 28 Debrecen, 1849' máj. 15., eredetiben a PRO-ban London, Turkey vol. 375.
