Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
VII. Kísérletek a haza felszabadítására
MAGYAR-OLÁH ELLENTÉTEK PÁRIZSBAN. 435 nyarán is magasra csaptak abban a nyíltlevél-harcban, melyet Irányi Dániel a párizsi La Presse hasábjain Dimitru Bratianoval folytatott. E feszült légkörben olaj volt a tűzre a londoni központi demokrata bizottmány kiáltványa, mely a történeti valóság ismételt elferdítéséből kiindulva, megleckéztette a magyarságot a nemzetiségekkel szemben tanúsított szűkkeblű magatartása miatt. 94 Az áthidalhatatlannak látszó magyar-oláh ellentét Kossuth angliai tartózkodása idején is kiütközött. Francia sajtókörökben azt a hírt terjesztették az oláhok, hogy Kossuth törökországi internáltsága alatt tett Ígéretéhez képest az erdélyi kérdést a székelyeknek Magyarországba való átköltöztetésével igyekszik majd megoldani. Ebből csak annyi volt igaz, hogy Kossuth még mint pénzügyminiszter javaslatot kért minisztériumától a székelyeknek ós csángó magyaroknak a Bánátba, illetve a bányavárosokba való áttelepítési lehetőségéről 95 anélkül persze, hogy ez a tájékozódás a Dunamedence egységére vonatkozó álláspontját érintette volna. E súlyos véleménykülönbségek ellenére is sikerült Andrássynak és Irányinak annyit elérni, hogy a francia sajtó számottevő része egyelőre nem fogadott el az oláhoktól magyarellenes cikkeket, mert Andrássyék kijelentették, hogy e fegyverszünetet a kölcsönös megértés előmozdítására óhajtják felhasználni. Különösen Leopold Duras, a „National szerkesztője támogatta Andrássyt a megegyezés érdekében. A sajtónak ez az átmeneti elcsendesülése azonban nem jelentette azt, mintha a magyar részről kívánt Treuga Dei tényleg elkövetkezett volna, mert az oláh nemzeti radikálisok a sajtó által el nem fogadott cikkeiket a „Lettres Roumaines és Hongroises" című röpiratban terjesztették Párizs utcáin. Még ha Kossuth nem is ismerte volna e nyugtalanító fejleményeket, Andrássy szóbeli felvilágosításai eléggé meggyőzhették, hogy az oláh kérdés megoldása, vagy legalább is az oláhok semlegességének biztosítása a tervezett felkelésnek elengedhetetlen előfeltétele. Éppen ezért ilyen értelemben adott felhatalmazást Gálnak az oláhokkal való tárgyalásokra, akit B * T. i. a bizottmánynak Bratiano volt az oláh tagja. 95 Bpest, 1848 jún. 19. Püm. No. 1005. OL. Bpest.
