Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
VII. Kísérletek a haza felszabadítására
436 GÁL FELHATALMAZÁSA. egyúttal az erdélyi felszabadító hadsereg főparancsnokává nevezett ki. A tárgyalások alapjául a következő szempontok szolgáltak: Az ország területi egységének megbontásán kívül minden méltányos kívánságuk teljesül. Minden megyében, községben a nép által választott képviselők szavazatával fogja a többség meghatározni, hogy milyen nyelvet választ a közigazgatás, igazságszolgáltatás, közoktatás, illetve a kormánnyal való érintkezés terén. A kisebbségnek viszont mindenütt megmarad a joga, hogy a tanácskozásban, írásban a maga nyelvét használja, sőt ezt még az országgyűlésen is megteheti. Az óhitű oláhok nemzeti egyházat kapnak, püspökeiket maguk választhatják, egyházukat, nevelésügyüket maguk adminisztrálják. Külön ezredeket állíthatnak fel, melyekben nemzetiségüket külsőleg is kifejezésre juttathatják. Általános választójog, egyenlő jog mindenben, aránylagos alkalmazás a közhivatalokban. Gál arra is felhatalmazást kapott, hogy az örményeknek szintén felajánlhatja a jogegyenlőséget és az önálló örmény püspökséget." Ezenkívül engedélyt kért arra, hogy a felkelés érdekében a szász nemzetre is „befolyást gyakorolhasson és Kossuth angliai beszédeit köztük terjeszthesse". Ami az mkció katonai részét illeti, Kossuth utasította Gált, hogy Makknak eddig felállított hálózatát vegye gondjaiba. Szabadcsapatok alakítására maga is a székely sócsempészeket tartotta alkalmasnak. Hadműveleti szempontból Gyulafehérvár és Nagyszeben megrohanása a legfontosabb, mert aki e két várost a kezében tartja, az Erdélynek feltétlen ura. Kossuth egyébként hozzájárult azokhoz a hadműveleti tervekhez is, amelyeket Gál a csapatok felvonulására, illetve veszteség esetén a visszavonulásra dolgozott ki. 07 Magyar- és Horvátország újabb megszervezését Kossuth magának tartván fenn, új bizalmi emberekről gondoskodott. " 6 Utasítás. Gál s. k. másolata. London, dátum nélkül KH. OL. Bpest. L. Iratok 154. és 290. sz. 97 London, 1851 nov. 19. Egyk. másolat. KH. OL. Bpest. V. ö. Iratok 152, 153 y 154 és 290. sz.
