Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
I. Szabadulás
A SZABADULÁS KILÁTÁSTALANSÁG A. Massingberd arra vállalkozott, hogy Kossuthnak régi kedvenc tervét váltja valóra: egy magyar település megszervezését a kisázsiai tengerparton Smyrna közelében, hogy az emigráció szótszóródásának és pusztulásának gátat vessen. Meg is valósult volna ez a nagyjelentőségű terv, ha a telepesek toborzásának híre a konstantinápolyi osztrák internuncius fülébe nem kerül, aki Aalinál persze élénken tiltakozott a kolónia terve ellen, mire a porta — már csak a békesség kedvóért is — a toborzást végleg betiltotta. Ezek voltak a Nyugat jelentősebb hírnökei Kossuth magányában, akiknek megjelenése azonban csak rövid időre tudta lelkéből elűzni a folyton kísértő lehangoltságot. Távozásuk után ismét úrrá lett rajta a sötétenlátás, mert a kutahiai internálás első évfordulója is megjött már anélkül, hogy komoly kilátása lett volna a szabadulásra. Pesszimizmusában csak az orosz és osztrák abszolutizmus diadalát, Palmerston közömbösségét, a török gyengeségét és barátai tehetetlenségét látta, mint megdönthetetlen tényeket, amelyekkel szemben szélmalomharcot kell megvívnia. Ennek folytán érlelődött meg benne az az elhatározás, hogy az önsegély álláspontjára kell helyezkednie, ha sorsának változását komolyan óhajtja. Sandison, a smyrnai angol konzul már régen ezt a tanácsot adta neki. Talán fel kellene éjjel gyújtani a kaszárnyát — írta Kossuthnak — és aztán elmenekülni. 11 Pulszky is minden levelében hosszas fogvatartásának káros következményei felett kesergett. Az emigráció összetartása elérhetetlen álomnak bizonyult. A kölcsönös vádaskodás és a nyomában támadt bizalmatlanság a régi barátokat ellenségekké tette. Minden reménye már csak Kossuth személyének varázsában rejlett, akinek mielőbbi kiszabadulásában látta Pulszky a lehetőséget az emigráció egységének visszaállítására. „Bízzál Istenben és segíts magadon — írta Kossuthnak —, mert senki más nem segíthet rajtad. Én megtettem már mindent, többet nem tehetek." 12 11 Stürmer— Schwarzenberg, Rapp. No. 33 C, Konstantinápoly, 1850 szept 21. HHStA. Wien. 12 London, 1850 jan. 30. KH. OL. Bpest.
