Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

I. Szabadulás

A SZABADULÁS KILÁTÁSTALANSÁG A. Massingberd arra vállalkozott, hogy Kossuthnak régi kedvenc tervét váltja valóra: egy magyar település megszervezését a kisázsiai tengerparton Smyrna közelében, hogy az emigráció szótszóródásának és pusztulásának gátat vessen. Meg is valósult volna ez a nagyjelentőségű terv, ha a telepesek toborzásának híre a konstantinápolyi osztrák internuncius fülébe nem kerül, aki Aalinál persze élénken tiltakozott a kolónia terve ellen, mire a porta — már csak a békesség kedvóért is — a toborzást végleg betiltotta. Ezek voltak a Nyugat jelentősebb hírnökei Kossuth magá­nyában, akiknek megjelenése azonban csak rövid időre tudta lel­kéből elűzni a folyton kísértő lehangoltságot. Távozásuk után ismét úrrá lett rajta a sötétenlátás, mert a kutahiai internálás első évfordulója is megjött már anélkül, hogy komoly kilátása lett volna a szabadulásra. Pesszimizmusában csak az orosz és osztrák abszolutizmus diadalát, Palmerston közömbösségét, a török gyengeségét és barátai tehetetlenségét látta, mint meg­dönthetetlen tényeket, amelyekkel szemben szélmalomharcot kell megvívnia. Ennek folytán érlelődött meg benne az az elhatározás, hogy az önsegély álláspontjára kell helyezkednie, ha sorsának változását komolyan óhajtja. Sandison, a smyrnai angol konzul már régen ezt a tanácsot adta neki. Talán fel kellene éjjel gyújtani a kaszárnyát — írta Kossuthnak — és aztán el­menekülni. 11 Pulszky is minden levelében hosszas fogvatartásá­nak káros következményei felett kesergett. Az emigráció össze­tartása elérhetetlen álomnak bizonyult. A kölcsönös vádaskodás és a nyomában támadt bizalmatlanság a régi barátokat ellen­ségekké tette. Minden reménye már csak Kossuth személyének varázsában rejlett, akinek mielőbbi kiszabadulásában látta Pulszky a lehetőséget az emigráció egységének visszaállítására. „Bízzál Istenben és segíts magadon — írta Kossuthnak —, mert senki más nem segíthet rajtad. Én megtettem már min­dent, többet nem tehetek." 12 11 Stürmer— Schwarzenberg, Rapp. No. 33 C, Konstantinápoly, 1850 szept 21. HHStA. Wien. 12 London, 1850 jan. 30. KH. OL. Bpest.

Next

/
Thumbnails
Contents