A hátország a Nagy Háborúban (Budapest, 2014)
Bevezető
Háborús vereség, veszteségek, utóhatások 23 főként az értelmiségi-tisztviselői rétegekből, de jelentős volt a kispolgári rétegek képviselete is körükben. A Magyarországi Nőegyesületek Szövetségének beadványa a felsőoktatásban még meglévő korlátozások eltörlésére 1917-ben már nyitott fülekre talált: a Tisza-kormány lemondása után, gr. Apponyi Albert minisztersége idején, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium is támogatta a javaslatot, s a Minisztertanács elfogadta az 1895. évi korlátozás eltörlését, és hozzájárult a nőknek a jogi karra és a műegyetemre való korlátozás nélküli felvételéhez.53 Ennek alapján a Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1917. november 6-án elküldte a felterjesztését az uralkodónak is, ám az válasz nélkül maradt. A hazai nők egyenjogúsításáért, társadalmi helyzetük javításáért és választójogukért küzdött a háború alatt a Feministák Egyesülete, amit még a háború előtt, 1904-ben alapított a nőmozgalom két nemzetközileg is elismert képviselője, az újságíró Bédy-Schwimmer Rózsa54 és a tanár Glücklich Vilma. Az utóbbi volt az első hölgy, aki hazánkban bölcsészdiplomát szerzett. A nők egyenjogúsításának és választójogának élharcosa volt, s emellett jelentős társadalmi tevékenységet fejtett ki az anya- és gyermekvédelem terén. Fáradhatatlanul szervezte az egyesület ügyeit, fővárosi és vidéki előadásokon, kongresszusokon, illetve az egyesület folyóiratában - amelynek címe kezdetben „A Nő és a Társadalom", majd a háború alatt „A Nő" - fejtette ki véleményét a nőmozgalomról, a nők társadalmi szerepéről és feladatáról, a gyermeknevelésről, a nő- és gyermekvédelemről. Ezen kívül elsőként létesített Magyarországon pályaválasztási tanácsadót. Az egyesület tagjai között arisztokraták, polgárok, tisztviselők, alkalmazottak, sőt földműves asszonyok is voltak. A Feministák Egyesülete nagy kampányt folytatott a női választójog kivívása érdekében, s bár az országgyűlési képviselők között nem kevés támogatót szereztek ügyüknek, törekvésük a háború alatt nem járt sikerrel.55 A már említett Vázsonyi-féle választójogi törvény- javaslat tárgyalására a képviselőház 1918 januárjában különbizottságot hozott létre, melynek többsége a női választójog megadását nem tartotta időszerűnek még cenzusos formában sem. Az ezt követő, három hétig tartó, képviselőházi vitában Vázsonyi a nők választójoga érdekében több mint egy tucatnyi beszédet tartott, ám végül a többség leszavazta. Háborús vereség, veszteségek, utóhatások A már négy éve tartó Nagy Háborúban sorsdöntő fordulat állt be 1918 nyarán. Az elhúzódó háború kimerítette a központi hatalmak tartalékait, ugyanakkor az antanthatalmak technikai és anyagi fölénye egyre inkább kiütközött. A britek és a franciák sokkal több ágyúval, teherautóval, repülővel és tankkal rendelkeztek, mint a németek. Teherautók tekintetében például tízszeres volt a különbség. Ráadásul a németeknek alig volt már tartalék üzemanyaguk és autógumijuk. Lovak és lótakarmány tekintetében is nagyon rosszul álltak. A háború végén az antant hatalmak tömegesen vetettek be tankokat, például az antant offenzíva kezdetén, 53 MNL OL K 27-1918. szeptember 28. 38. napirend. - Minisztertanácsi határozat a nők felvételéről a jogi karra és a műegyetemre. (Lásd a kiállítás 94. számú dokumentumát!) 54 Bédy-Schwimmer Rózsa, aki európai újságok tudósítójaként dolgozott Londonban, a háború kitörése után nem tudott hazautazni. Az USA-ba költözött, ahol részt vett a pacifista mozgalomban. O nyújtotta át Wilson elnöknek azt a nemzetközi petíciót, mely a hadviselő felek közötti békekonferencia összehívását célozta. Széleskörű nemzetközi kapcsolatai miatt 1918-ban Károlyi Mihály őt nevezte ki svájci nagykövetnek, s ezzel ő lett az első női nagykövet nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi diplomáciában is. 1937-ben világbékedíjat kapott, neve többször szóba került a Nobel-békedíj jelöltjei között. 55 MNL OL P 999-30/c-No. 1. - Hol van a nőnek politikai választójoga? (Lásd a kiállítás 91. számú dokumentumát!)
