A hátország a Nagy Háborúban (Budapest, 2014)
Bevezető
20 BEVEZETŐ feketézők voltak. Sikeresen játszották ki a központi előírásokat, fényűző, pazarló életet éltek, főleg a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban. Az újonnan kialakult jelentős jövedelmi különbségek növelték a társadalmi feszültségeket.42 A lakosság emellett joggal sérelmezte, hogy a hadikölcsön-jegyzések, a be- és kifizetések körül szinte állandósultak a visszaélések, a pénzügyi botrányok. A háborúval kapcsolatos vélemények és az általános közhangulat változásai a korabeli sajtóban is nyomon követhetők. A kezdeti háborús lelkesedés az elhúzódó harcok, a katonai kudarcok és veszteségek nyomán hamar megcsappant, bár a hivatalos propaganda és a cenzúra igyekezett a vereségek és a nehézségek csüggesztő hatását mérsékelni. A hadijelentések sokszor felnagyították a győzelmeket, eltúlozták a sikereket, néha elhallgatták a negatív híreket vagy leegyszerűsítően semmitmondók voltak.43 Ahogy a háború ellenzőinek hangja kezdett felerősödni, a cenzúra az újságok lapjain egyre szembetűnőbb volt, ugyanis mind több oldal jelent meg üres hasábokkal. Az elhúzódó háború terhei és negatív hatásai miatt az éveken át nélkülöző, háborús szükségintézkedések által felforgatott társadalom egyes rétegei fogékonnyá váltak a bűnbakképzésre és a szélsőséges nézetekre. 1916-tól Magyarországon ugyanúgy felerősödött az antiszemitizmus, mint Ausztriában vagy Németországban.44 A hadiszállítókat, a „hadimilliomoschokat", a „népnyúzó" bankárokat, az árdrágítókat és feketézőket övező ellenszenvet nem volt nehéz rátolni a zsidóságra, építve a hagyományos előítéletekre, klisékre, s utalva némi hétköznapi tapasztalatra. Elterjedt a vélemény az alsóbb rétegekben is, hogy a zsidók nem veszik ki arányosan a részüket az áldozatokból, kibújnak a kötelezettségek alól, illetve gyakran kihúzzák magukat a katonai szolgálatból.45 A népszerű függetlenségi-párti vicclap, a Bolond Istók oldalain is számos zsidóellenes sztereotípia jelent meg karikatúra formájában 46 Amikor Ferenc József halálát követően, 1916. december végén IV Károly foglalta el a trónt,47 felcsillant a remény, hogy hamarosan vége lesz a harcoknak. A fiatal uralkodó, aki még a 30. életévét sem töltötte be, azonnal békekötési tervvel állt elő. Látva a háború szörnyűségeit, azt vallotta, hogy egy király legszentebb kötelessége a béke helyreállítása. O volt az egyetlen vezető az európai politikusok közül, aki támogatta XV. Benedek pápa megbékélést szolgáló erőfeszítéseit. A súlyos gazdasági helyzet ellenére széles körű és példaértékű szociális törvénykezésbe kezdett és mérsékelt politikai reformokat tervezett. Különbéke-akciója azonban sem 1917 tavaszán, sem később nem járt sikerrel, amiben a külső tényezőkön kívül az is szerepet játszott, hogy sem megfelelő határozottsággal, sem kellő támogatással nem rendelkezett.48 Flasonló okokból politikai reformtervei is kudarcot vallottak. A tragikus sorsú, a háború után trónjától megfosztott uralkodó birodalma föderalista átalakítását már elkésve, 1918. október 16-án hirdette meg, a végső összeomlás árnyékában. 1917 májusában Tiszát már lemondatta a miniszterelnökségről, de mivel nem szánta rá magát új képviselőválasztás kiírására, a Tiszát követő magyar miniszterelnökök, gróf Esterházy Móric, majd Wekerle Sándor kormányzása sem hozott érdemi változást. Az egyetlen jelentős reformjavaslatot, amit a választójog kiterjesztésével kapcsolatban Vázsonyi Vilmos terjesztett elő 1917 decemberében, 42 Uo. 43 MNL OL P 999-66-1914-1917-No. 3. A Világ című lap 1915. évi 359. száma. (Lásd a kiállítás 24. számú dokumentumát!) 44 Bihari Péter: i. m. 201-222. 45 MNL OL K 255-1918-5-4855. - A honvédelmi miniszter átirata az izraelita vallású felmentettek bizottsági ellenőrzéséről Nógrádban, hivatkozva a Nógrád vármegyei zsidóellenes néphangulatra. 46 Bihari Péter: i. m. 213. 47 IV. Károlyt (osztrák császárként I. Károly), az utolsó magyar királyt, 1916. december 30-án koronázták meg. 48 A különbéke-akció sikertelenségében döntő szerepe volt kezdetben a még győzelemben bízó németek merev álláspontjának, majd győzelmi esélyei növekedésével az antant lett egyre elutasítóbb.
