A hátország a Nagy Háborúban (Budapest, 2014)
Bevezető
A női munka terjedése és a nőmozgalom 21 a Tisza-párti konzervatív parlamenti többség több mint fél évig halogatta, majd jelentősen megnyirbálta. Az 1918 szeptemberében szentesített törvény az eredeti javaslattal szemben, amely először adott volna választójogot hazánkban a nőknek (24 év felett, legalább polgári iskolai végzettség esetén), 900 ezer fővel kevesebb állampolgárt ruházott fel választójoggal,49 s továbbra is kizárta a választásból a nőket. A női munka terjedése és a nőmozgalom Ha az első világháború hőseiről beszélünk, általában a frontokon harcoló katonák jutnak eszünkbe. Megfeledkezünk arról, hogy a nők szintén kivették részüket a háborús terhekből. Egyrészt nők is teljesítettek katonai szolgálatot, ha nem is fegyverrel, hanem például azok, akik ápolóként tevékenykedtek a hadikórházakban. A Nagy Háború volt az első, amelynek ideje alatt tömegméretekben alkalmaztak nőket a sebesült katonák ápolására. A hadseregben való alkalmazásuk és munkájuk elismerése jelentős lépés volt a női nem emancipációjában. Megjelentek a nők az osztrák-magyar hadseregben is, a betegápolás mellett irodai és konyhai munka területén, számuk a háború végére elérte a százezer főt.50 TL Rendkívüli kiadás! Buda pent, 1914 nuguagtmi 1. Az aggódó magyar nőkhöz! Hiába reménykedtünk a legutolsó percig. Minthogy a béke leg igán bb és leghatalmasabb barátjának, ősz királyunknak sem sikerült azt fentartani: elemi caapá.t kell látnunk a háborúban és erős kézzel óvnunk azeretteinkct annak végzetes hatásától, amelyet csupán küzdelmünk diadala fog végleg elháritani az emberiségró!. Szerelteinkhez tartoznak nemcsak legközelebbi rokonaink, hanem mindazok, akik a nemzet nagy családját alkotják ; azon kell lennünk, hogy mig a férfiakat polgári kötelességük a tüzvonalba szólítja, Itthon lenmaradjon, amit a I tura fejlődése létrehozott a béke idején. Mig sok százezer család fentartója jelenleg képtelen családjáról gondoskodni, szerezzünk alkalmai a; asszonyoknak önmaguk Is családink lenfonására,őrizzük mindannyian (»tsilell anyai zonddal az intőn maradi (yeriuekekd. _aNö_ Két nagy kötelesség hárul tehát reánk: 1. a legkülönbözőbb üzemekben: mezőgazdaságban és Iparban a bevonultak női családtagjaival ideiglenetten betölteni a behívások folytán megüresedett munkaköröket: igy lehetővé tesszük egyfelől a inunk« zavartalan folytatását azokban a munkaágakban, amelyek fentartása elsőrendű szükséglet; másrészt leggyorsabb, legrationálisabb segítséggel: inunk« nyújtásával óvhatjuk meg a nyomortól a tartalékosok családjait; 2. gondját viselni azoknak n gyermekeknek, akiknek anyja és felnőtt családtagjai most kényszerülnek munkára, vagy munkaképtelenek. Asszonytársaink! Egyesületünk várja tömeges jelentkezésteket! Reggel 9-től este 7-ig jelentkezzenek nálunk mindazok, akik bármiféle kenyérkereső munkát vállalnak, vagy adni tudnak, valamint azok, akik szociális munkánkban résztvenni készek. Mindent meg kell tennünk, amit erős, szerető, cselekedni tudó anyák tehetnek nemztükért, amelyet a háború csupása sújt! Meleg bajtársi üdvözlettel Feministák Egyesülete Budapest V. kér., Mária Valéria-utca 12. Egyesületünk utján már is keresnek női utcaseprőket, mezőgazdasági, conservgyári, lahordó és jéghordó munkásnőket. A rendkívüli eseményekre való tekintettel lapunk egyelőre nem jelenik meg. iaymrs&Äv * fiUZA&C 2á? Az aggódó magyar nőkhöz. A Feminista Egyesület felhívása a Nő című folyóiratban Budapest, 1914. augusztus 1. Az irat jelzete: MNL OL P 999-66-260. 49 Az eredeti Vázsonyi-féle javaslat 1,6-1,7 millióról 3,6 millióra emelte volna a szavazásra jogosultak számát, ám az 1918 szeptemberében elfogadott törvény alapján csak 2,7 millió fő kapott választójogot. (Romsics Ignác: i. m. 111-112.) 50 MNL OL K 255-1918-5-4258. - A honvédelmi miniszter rendelete a kisegítő női munkaerő alkalmazásáról és díjazásáról.
