Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
II. A szöveg elbírálása /recenziója/
ceruzával* Krupszkája írásával, egjr sz<5 van föléje írva* "azt fogják gondolni* 6 • A kiadás alkalmával természetesen mz aredeöi szövegét állították helyre, lábjegyzetben viszont feltűntették Krupszkája javitá^ sát, a megfelelő magyarázattal/ Ezzel ellentétben magának a szerzőnek a javításai a szövegbe kerülnek bele, mint véglegesek, a lábjegyzetben pedig csak a megfelelő magyarázatokat adják. Például Lenin idézett cikkében a következő mondatban: "ha hűek akarunk lenni Marx szelleméhez és segíteni akarunk az orosz szocialistáknak, hogy a munkásmozgalom mai feladatainak magaslatán álljanak", ezek a szavaks "segíteni akarunk az orosz szocialistáknak", Lenin kéz Írásával a következő kihúzott szavak fölé van-* nak Írva s "nevelni akarjuk az orosz szocialistákat". A kiadásba a végleges szöveg került, lábjegyzetben megjelölve Lenin javítását, a kihúzott szavakat is feltüntetve/ A szerző által a sorok közé vagy a lapszélre betoldott szavakról lábjegyzetben kell megemlékezni, különösen akkor, ha a szerző azokat nsm az egész kézirat megírásával egyidejűleg, hanem később eszközölte /például tintával irt kézirat szélén későbbi ceruzával irt betoldások/. A szerző által kihúzott és semmivel sem helyettesitett szavakat és mondatokat csak lábjegyzetben kell hozni, azzal a megjegyzéssel, hogy "ez és ez a sző után az eredetiben ez és ez ki. van hozva"» Ha a kihúzott szöveget nem lehet teljesen rekonstruálni, akkor legalább az elolvashat6 szavakat, vagy betűket kell reprodukálni, az elolvashatatlan rész helyére pedig három pontot teszünk, megfelelő magyarázattal kisérve a lábjegyzetet*. . Ha .pödig-a kihúzott szöveget egyáltalán nem lehet elolvasni, akkor a lábjegyzetben fel kell tüntetni: "ez és ez a szó után az eredetiben ennyi és ennyi olvashatatlan szó ki van húzva". A szerzői sajátkezű kézirat és a másolat Az archeográfusnak, ha egyéni eredetű vagy szerzői iratot ad ki, amely magán viseli a szövegen való szerzői munka nyomait, ezekkel az iratokkal különböző formában lehet dolga. Vagy "autográf" van a kezében, azaz olyan irat, amit maga a szerző saját kezével irt, vagy pedig másolat /kópia/, amely más személy kezétől származik.*^ A másolatnak megint két fajtája lehet. Az elsőt - amely több bizalmat érdemel - rendszerint "autorizált másolatnak" nevezik, azaz olyan másolatnak, amely a leírás után magának a szerzőnek kezében is volt) ő az#átnézte és kijavította a felfedezett hibákat, amelyeket a másoló különböző okoknál fogva elkövetett azáltal, hogy figyelmetlenségből kihagyott egyes szavakat, sorokat, mondatokat, vagy nem tudta elolvasni a szerző írását és ezért egyes szavakat eltorzított stb. " 1 V.I. Lenin müvei Gyűjtemény /M./, XXV.k. /1934«/» 114 • old* ïï.o. 116.o. 'Tulajdonképpen még egy eset van, az t # i., ha a szerző tollba mondta a szöveget;. Ilyenkor a kézirat nem az ő keze nyomait viseli, mégis ÖZérzői szöveggel van dolgunk. /Ford*/
