Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

VII. A kommentátori apparátus, A "kommentárok" és "megjegyzések".

tanítók munkáját, a parasztság gazdasági helyzetét, stb./iAz ilyen előzetes rendszerezés eredményeképpen a kommentáld figyelme az általános képre összpontosulhat8 ezen az alapon jelentőséget nyernek az egyes részletek is, ami különösen fontos a bevezető cikk összeállításához* A kommentáld, amilyen mértékben átnézi és tanuJjBányozza az irodai' mat és többizben ismét megvizsgálja a kommentálásra kerülő dokumentumok tartalmát, rávezeti céduláira mind az illető személyre, eseményre vonatkozó megtalált adatokat, a forrás kötelező feltüntetésével - /pontos eim, oldalszám/ - mind pedig saját megfontolásait és következtetéseit, amelyekre az irodalom és a dokumentumok tanulmányozásának eredményeképpen jutott* A kommentárok számára szükséges anyagnak a különböző forrásokból történő összegyűjtése során nem szabad, hogy megzavarja őket a cédulák előzetes nagy száma: kezdetben minél szélesebbkörű adatokat kell Összegyűjteni* azután pedig az összegyűjtött anyagot, a tárgykörtől függően, kellőképpen le lehet rövidíteni* Mandez feldolgozatlan nyersanyag a készítendő kommentátori apparátus számára* Ennek as anyagnak alapján, kombinálás, felülvizsgálás, összevetések, ujabb kiegészítések utján el lehet készíteni az egyes kommentár vagy megjegyzés vázlatát, amely most már csak stilisztikai átdolgozásra szorul*. Ezután a kommentátor, szem előtt tartva a konment át ori apparátusnak ezt vagy azt a típusát, megfelelőképpen rendszerezi kész jegyzeteit, abból a szempontból, hogyan helyezze el azokat mint kitéréseket életrajzi mutatót, stb© Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kommentátori apparátus elkészítésének munkájával párhuzamosan halad az általános bevezető cikk megírásának munkája is* Ezért jegyzeteinek végleges elosztásánál az archeográfusnak szem előtt kell tartania azt, hogy az általa összegyűjtött anyagot felossza részletjellegü adatokra, amelyeknek helye a kommentátori apparátusban lesz és általánosító jellegű adatokra, amelyek az egész dokumentum, vagy az egész érintett téma vagy probléma szempontjából fontosak: az utóbbiak képezik majd a kiadott dokumentumhoz, vagy dokumentum kötethez irt bevezető cikk tartalmának alapját* A dokumentumok aB^hamisitása Fentebb már rámutattunk arra, hogy a dokumentum eredetével kapcsolatban megváltozhatik a vele kapcsolatos munka jellege is

s olyan értelemben, hogy az alkalmazott módszerek kisebb vagy nagyobb mértékben lesznek bonyolultak. Például az ügyviteli irattal kapcsolatos munka más lesz, mint az egyéni, szerzői eredetű dokumentummal kapcsolatos munka, amely utóbbi több másolat ban» két szerkesztésben, stb.-maradt ránk| ugyanezt lehet elmondani az ilyen dokumentumok kommentálásáról is. Nem szabad azonban azt gondolni, hogy a munka módszerei is megváltoznak* A módszerek ugyanazok maradnak, de a dokumentum eredete és ezzel kapcsolatban tartalma megköveteli az archeográfustői« hogy a vizsgált és kiadásra kerülő dokumentum különböző oldalaira fordítsa figyelmét, az egyik dokumentum kutatása során olyan kérdéseket vessen fel, amelyek teljesen szükségtelenek egy másfajta dokumentum tanulmányozásánál. Az előbbiekben emiitett különböző példák kellő mértékben illusztrálták ezt á tételt* Mostanáig a dokumentumok vizsgálatánál abból a tételből indultunk ki, hogy a vizggált dokumentum valódi, nem pedig hamisított * A kommentá-