Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

VII. A kommentátori apparátus, A "kommentárok" és "megjegyzések".

sara, mind pedig a különböző korszakokban és különböző területeken végbement parasztfelkelésekre vonatkozó irodalmat kiválasszuk belőle* A Szovjetunió népeinek történetével foglalkozó irodalom jegyzéke megismerteti a kommentátort mind az általános munkákkal, mind pedig as egyes népek történetére vonatkozó irodalom speciális bibliográfiai mutatóival* A memoár-irodalom mutatója segit megtalálni azokat a memoárokat, amelyek adatokat adhatnak az általunk tanulmányozott személyekre és korszakokra vonatkozóan. Az orosz irodalmi müvek speciális mutatója lehetővé teszi, hogy megál apiteuk egy-egy mü szerzőjét. A dokumentumban emiitett személy azonosságának megállapítása végett a cim- és névtárakhoz kell folyamodni, amelyek feltüntetik az illető személy keresztnevét, apai nevét, pontosan megmondják hivatali tisztét) ezután a különféle hivatalok tiszti címtárait vesszük elő, továbbá geasaíógiai munkákat "szótárakat", amelyek pontosabbá teszik az első alkalommal nyert adatainkat. A "nekropoliszok" /péterváriak, moszkvaiak, vidékiek, külföldiek/ megmondják a kommentálandó személy pontos születési és halálozási dátumát. A különféle "szótárak" és enciklopédiák, mind az általános jellegűek /pl. a Bol sa.ja /nagy/ es Malája /kis/ Szovjetszkaja Enciklopédia, a Gránát-szótár, a Brookhaus és a Jefron-féle lexikonnak régi és uj kiadása/, mind pedig a speciális enciklopédiák /Szibériai E., a Hadi E.

f Irodalmi Enciklopédia/, írók, tudósok, forradalmárok lexikona, orosz bibliográfiai lexikon, stb. általános képet adnak a szóbanforgó személyről, eseményről, kérdésről és feltüntetik, ha csak igen nagy vonalakban is, a róluk szóló irodalmat is. Az utóbbinak az átnézésével részletesebb bibliográfiához juthatunk a kérdésre vonatkozó memoárokról $ levelekről, levéltári anyagokról stb* Ilyen példát sokat lehetne felsorolni, de a mondottakból már elég • világos, milyen nagy jelentőségük van a különböző kézikönyveknek, ezeknek a sajátságos kulcsoknak, amelyek felnyitják a kommentálok előtt lezárt ajtókat. Az egyes kérdésekre összegyűjtött irodalom tanulmányozása során /akár kommentálás céljából, akár más tudományos mwkak céljából/ a mi korunkban irt általános monografikus munkákkal kell kezdeni

t majd pedig fokozatosan áttérni a régi monográfiákra, a tanulmányozott kérdés egyes részleteit tárgyaló irodalomra, nyersanyagokra /levelek, visszaemlékezések, dokumentum-kiadványok/ és végül, a kiadatlan levéltári dokumentumokra. Miután előzetesen kijelöltük a kommentálásra kerülő kérdések körét és összegyűjtöttük a megfelelő irodalmat, mindenekelőtt rendszerezni kell a feltételezett kommentárokat és jegyzeteket. A kommentáló ennek a rendszerezésnek - még ha ez csak előzetes is - segítségével időt takarít meg és elmélyültebben tanulmányozhatja a kérdést § több személyre vonatkozólag rögtön felhasználhatja ugyanazt a kézikönyvet és nem kell újra és újra elővennie; egy témára vonatkozólag /például az agrármozgalom a csemyigovi kormányzóságban 19Q5~ben/ rögtön tanulmányozhatja az egész reávonatkozó irodalmat, miközben szem előtt tartja az ehhez a kérdéshez tartozó különböző mozzanatokat /pl. a mozgalmat elfojtó csendőrezredes öselekedeteit, - a parasztsággal összefüggő eseményeket,. a mozgalmat vezető falusi A cim- kalandáriumok a magyarországi schematismusoknak felelnek meg. "Szótárak" alatt természetesen nem nyelvszótárakat kell érteni, hanem lexikonokat. /Ford./