Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

VII. A kommentátori apparátus, A "kommentárok" és "megjegyzések".

sara, mind pedig a különböző korszakokban és különböző területeken vég­bement parasztfelkelésekre vonatkozó irodalmat kiválasszuk belőle* A Szovjetunió népeinek történetével foglalkozó irodalom jegyzéke megismer­teti a kommentátort mind az általános munkákkal, mind pedig as egyes né­pek történetére vonatkozó irodalom speciális bibliográfiai mutatóival* A memoár-irodalom mutatója segit megtalálni azokat a memoárokat, amelyek adatokat adhatnak az általunk tanulmányozott személyekre és korszakokra vonatkozóan. Az orosz irodalmi müvek speciális mutatója lehetővé teszi, hogy megál apiteuk egy-egy mü szerzőjét. A dokumentumban emiitett személy azonosságának megállapítása végett a cim- és névtárakhoz kell folyamodni, amelyek feltüntetik az illető sze­mély keresztnevét, apai nevét, pontosan megmondják hivatali tisztét) ez­után a különféle hivatalok tiszti címtárait vesszük elő, továbbá geasaíó­giai munkákat "szótárakat", amelyek pontosabbá teszik az első alkalommal nyert adatainkat. A "nekropoliszok" /péterváriak, moszkvaiak, vidékiek, külföldiek/ megmondják a kommentálandó személy pontos születési és halá­lozási dátumát. A különféle "szótárak" és enciklopédiák, mind az általános jellegűek /pl. a Bol sa.ja /nagy/ es Malája /kis/ Szovjetszkaja Enciklopédia, a Grá­nát-szótár, a Brookhaus és a Jefron-féle lexikonnak régi és uj kiadása/, mind pedig a speciális enciklopédiák /Szibériai E., a Hadi E. f Irodalmi Enciklopédia/, írók, tudósok, forradalmárok lexikona, orosz bibliográfiai lexikon, stb. általános képet adnak a szóbanforgó személyről, esemény­ről, kérdésről és feltüntetik, ha csak igen nagy vonalakban is, a róluk szóló irodalmat is. Az utóbbinak az átnézésével részletesebb bibliográ­fiához juthatunk a kérdésre vonatkozó memoárokról $ levelekről, levéltári anyagokról stb* Ilyen példát sokat lehetne felsorolni, de a mondottakból már elég • világos, milyen nagy jelentőségük van a különböző kézikönyveknek, ezeknek a sajátságos kulcsoknak, amelyek felnyitják a kommentálok előtt lezárt aj­tókat. Az egyes kérdésekre összegyűjtött irodalom tanulmányozása során /akár kommentálás céljából, akár más tudományos mwkak céljából/ a mi ko­runkban irt általános monografikus munkákkal kell kezdeni t majd pedig foko­zatosan áttérni a régi monográfiákra, a tanulmányozott kérdés egyes rész­leteit tárgyaló irodalomra, nyersanyagokra /levelek, visszaemlékezések, dokumentum-kiadványok/ és végül, a kiadatlan levéltári dokumentumokra. Miután előzetesen kijelöltük a kommentálásra kerülő kérdések körét és összegyűjtöttük a megfelelő irodalmat, mindenekelőtt rendszerezni kell a feltételezett kommentárokat és jegyzeteket. A kommentáló ennek a rend­szerezésnek - még ha ez csak előzetes is - segítségével időt takarít meg és elmélyültebben tanulmányozhatja a kérdést § több személyre vonatkozólag rögtön felhasználhatja ugyanazt a kézikönyvet és nem kell újra és újra elővennie; egy témára vonatkozólag /például az agrármozgalom a csemyigo­vi kormányzóságban 19Q5~ben/ rögtön tanulmányozhatja az egész reávonatko­zó irodalmat, miközben szem előtt tartja az ehhez a kérdéshez tartozó kü­lönböző mozzanatokat /pl. a mozgalmat elfojtó csendőrezredes öselekede­teit, - a parasztsággal összefüggő eseményeket,. a mozgalmat vezető falusi A cim- kalandáriumok a magyarországi schematismusoknak felelnek meg. "Szótárak" alatt természetesen nem nyelvszótárakat kell érteni, hanem lexikonokat. /Ford./

Next

/
Thumbnails
Contents