Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
VII. A kommentátori apparátus, A "kommentárok" és "megjegyzések".
Az archeográfusnak, amikor a kommentálásra szoruld kérdéseket kijelöli, nemcsak azt kell figyelembe vennie, hogy számára mi nem világos, hanem különösen azt, hogy mi lesz érthetetlen majd az olvasónak, minthogy az olvasóval összehasonlítva, a kommentáló, az irodalomban való jártasságánál fogva, jobb helyzetben van. Ajánlatos a kommentálásra kijelölt összes részeket kiirni, mindegyiket külön-külön cédulára. Igen hasznos, ha ugyanerre a cédulára rögtön rövid feljegyzést is Írunk, milyen irályban kell kommentálni az illető tényt, mire kell figyelmet fordítani, milyen kézikönyvekben kell irodalmat keresni stb* A kommentálásra kerülő neveket vagy tényeket a dokumentumban lévő szöveggel együtt kell kiirni, hogy az irodalom ezután következő átnésóee közben figyelembe lehessen venni, hogy a kommentált személy tevékenységének melyik oldalára kell különös figyelmet fordítani. A kommentál 4nak azokat az adatokat is fel kell használnia, amelyeket maga a dokumentum nyújt és az adott tárgykörnek megfelelően, össze kell szednie a megfelelő anyagot. A kézikönyvek alapos ismerete és a bennük való tájékozódás képessége elengedhetetlen feltétele a dokumentumot kommentáló aroheográfus eredményes munkájának. Természetes, hogy a specialista, aki valamely meghatározott korszakkal foglalkozik és részleteiben is ismeri az illető tárgy irodalmát, rögtön tudhatja, hogy ez vagy az a könyv vagy cikk tartalmazza a neki megfelelő anyagot, hogy ilyen és ilyen visszaemlékezésekben van sző az illető tényről* De a kezdő aroheográfus számára a legelső feladat a szükséges könyvek, cikkek, anyagok megtalálása.. Ebben kell segíteniük a különböző meglévő kézikönyveknek. Bizonyos mértékig felment bennünket a legalapvetőbb kézi- ós segédkönyvek felsorolása alól a "Szovjetunió története bibliográfiájának, biobíbliográfiájának ós kronológiájának útmutatója** o.mü. Csak a legszükségesebb útmutatásokat adjuk meg arra vonatkozólag, hogyan lehet megtalálni a kommentátor számára szükséges adatokat, A Marx, Engels, Lenin és Sztálin müveihez és leveleihez készült mutatók /személy- és tárgymutatók/ lehetővé teszik, hogy megtaláljuk azokat a munkákat, amelyekben a tanulmányozott kérdésre vonatkozó kijelentéseik olvashatók* A "I»roletarszkaja Reveijuoia M-ban /proletárforraó^om/ és a "Krasznaja Lyetopisz^-ben /Vörös évkönyv/,valamint más folyóiratokban megjelent cikkek mutatójának végignézése lehetővé teszi, hogy összeállítsuk à párttörténet egyes mozzanataira vonatkozó cikkek és egyéb anyagok listáját. Az 1917* évi moszkvai és leningrádi események krónikája, azonkívül, hogy előadja az események egymásutánját, közli az Októberi forradalom történetére vonatkozó irodalmat, amelynek alapján a krónikát összeállították. Az 1905* évi forradalom és a polgárháború történetének irodalmára vonatkozó mutatók az általános jellegű munkák mellett az olyan speciális cikkeket is megjelölik a kutatók számára, amelyek folyóiratokban, könyvekben és brosúrákban vannak szétszórva, amelyeket a vidéki kiadók, vállalatok jelentettek meg, akár a téma egészére, akár csak egyes részleteire vonatkoznak. A parasztkérdés irodalmának mutatója lehetővé teszi, hogy mind a parasztgazdaságnak meghatározott taazakokban folytatott gazdálkodáRöviditett formában nyomtatásban a "Történeti Segédtudományok" cimü, a Szovjet ludományos Akadémia kiadásában 1957-ben megjelent mü 373-398* oldalán.
