Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

VII. A kommentátori apparátus, A "kommentárok" és "megjegyzések".

Az archeográfusnak, amikor a kommentálásra szoruld kérdéseket kije­löli, nemcsak azt kell figyelembe vennie, hogy számára mi nem világos, hanem különösen azt, hogy mi lesz érthetetlen majd az olvasónak, minthogy az olvasóval összehasonlítva, a kommentáló, az irodalomban való jártas­ságánál fogva, jobb helyzetben van. Ajánlatos a kommentálásra kijelölt összes részeket kiirni, mindegyiket külön-külön cédulára. Igen hasznos, ha ugyanerre a cédulára rögtön rövid feljegyzést is Írunk, milyen irály­ban kell kommentálni az illető tényt, mire kell figyelmet fordítani, mi­lyen kézikönyvekben kell irodalmat keresni stb* A kommentálásra kerülő neveket vagy tényeket a dokumentumban lévő szöveggel együtt kell kiirni, hogy az irodalom ezután következő átnésóee közben figyelembe lehessen venni, hogy a kommentált személy tevékenysé­gének melyik oldalára kell különös figyelmet fordítani. A kommentál 4nak azokat az adatokat is fel kell használnia, amelyeket maga a dokumentum nyújt és az adott tárgykörnek megfelelően, össze kell szednie a megfelelő anyagot. A kézikönyvek alapos ismerete és a bennük való tájékozódás képessé­ge elengedhetetlen feltétele a dokumentumot kommentáló aroheográfus ered­ményes munkájának. Természetes, hogy a specialista, aki valamely meghatá­rozott korszakkal foglalkozik és részleteiben is ismeri az illető tárgy irodalmát, rögtön tudhatja, hogy ez vagy az a könyv vagy cikk tartalmaz­za a neki megfelelő anyagot, hogy ilyen és ilyen visszaemlékezésekben van sző az illető tényről* De a kezdő aroheográfus számára a legelső fel­adat a szükséges könyvek, cikkek, anyagok megtalálása.. Ebben kell segíte­niük a különböző meglévő kézikönyveknek. Bizonyos mértékig felment bennünket a legalapvetőbb kézi- ós segéd­könyvek felsorolása alól a "Szovjetunió története bibliográfiájának, bio­bíbliográfiájának ós kronológiájának útmutatója** o.mü. Csak a legszük­ségesebb útmutatásokat adjuk meg arra vonatkozólag, hogyan lehet megta­lálni a kommentátor számára szükséges adatokat, A Marx, Engels, Lenin és Sztálin müveihez és leveleihez készült mu­tatók /személy- és tárgymutatók/ lehetővé teszik, hogy megtaláljuk azokat a munkákat, amelyekben a tanulmányozott kérdésre vonatkozó kijelentéseik olvashatók* A "I»roletarszkaja Reveijuoia M-ban /proletárforraó^om/ és a "Krasznaja Lyetopisz^-ben /Vörös évkönyv/,valamint más folyóiratokban meg­jelent cikkek mutatójának végignézése lehetővé teszi, hogy összeállítsuk à párttörténet egyes mozzanataira vonatkozó cikkek és egyéb anyagok listá­ját. Az 1917* évi moszkvai és leningrádi események krónikája, azonkívül, hogy előadja az események egymásutánját, közli az Októberi forradalom tör­ténetére vonatkozó irodalmat, amelynek alapján a krónikát összeállítot­ták. Az 1905* évi forradalom és a polgárháború történetének irodalmára vonatkozó mutatók az általános jellegű munkák mellett az olyan speciális cikkeket is megjelölik a kutatók számára, amelyek folyóiratokban, köny­vekben és brosúrákban vannak szétszórva, amelyeket a vidéki kiadók, válla­latok jelentettek meg, akár a téma egészére, akár csak egyes részleteire vonatkoznak. A parasztkérdés irodalmának mutatója lehetővé teszi, hogy mind a parasztgazdaságnak meghatározott taazakokban folytatott gazdálkodá­Röviditett formában nyomtatásban a "Történeti Segédtudományok" cimü, a Szovjet ludományos Akadémia kiadásában 1957-ben megjelent mü 373-398* oldalán.

Next

/
Thumbnails
Contents