Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
VII. A kommentátori apparátus, A "kommentárok" és "megjegyzések".
kxuaentum valàmelyik részére Vonatkozó komnentár^ az érintett kérdés fontosságánál fogva*, önálló jelentőséggel birő, befejezett monografikus jellegfc jegyzet lesz /második és harmadik faj ta/ s az ilyeneket külön oimek alatt, mint Önálló kitéréseket, szintén a könyv mellékleteként kell elhelyezni • A többi kommentárt és jegyzetet, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a dokumentum egres részeinek megmagyarázásával,, közvetlenül az egyes dokumentumok után, a dokumentum legendája után kell elhelyezni*}különösen figyelembe véve a kiadott dokumentumok különféle faj iáit | minthogy a kötetben kiadott minden egyes dokumentum elkülönült valamit képez » ízt a kommentátori apparátust helyes, ha kisebb betűkkel /petittel/ szedik. Hivatkozás a kommentátori apparátusra A kötet mellékleteként elhelyezett valamennyi kommentárhoz és jegyzethez/kivéve persze a külön mellékletbe foglalt életx$$fei? jegyzeteket/ rendszerint végigfutó sorszámozást adnak, amely megfelel a kommentált részek számozásának a dokumentum szövege benő A kommentárokra való hivatkozást a dokumentum szövegében rendszerint külön, zárójel nélküli szám jelzi - "1% eltérően a zárójellel ellátott hivatkozástól , l/ ,, í amely a lábjegyzeteket jelzi* Ez utóbbiakban az archeogrjfeusi t közvetlenül a dokumentum szövegének /mint a szöveg rekonstruálása, kijavítása, vissza» adása /,nem pedig tartálmának tanulmáVoMsájra. Összpontosítjaimnkájátv A kommentálok néha -.felhasználva azt, hogy a dokumentumoknak végigfutó sorszámozásuk van - a kommentátori apparátusra a dokumentumokban semmiféle számbeli hivatkozást nem helyeznek el, hanem a kötet mellékleteként elhelyezett minden egyes kommentár előtt feltüntetik a dokumentum számának magfelelő számot, vagy azt, hogy "ilyen ésüyen számú dokumentumhoz*, vagy,,végül, megjelölik azt az oldalszámot/;amelyre a kommentátori megjegyzés vonatkoziko^Az ilyen hivatkozás megfelelő azokban az esetekben, araikor a kommentár az egész kiadott dokumentumra vonatkozik, nem pedig csupán tartalmának egyes részletére /a kommentárok harmadik fajtája/. A Szovjet Tudományos Akadémia Irodalmi Intézete akadémiai kiadványainak gyakorlatában, például a Gorkij "gyűjtemény második kötetében /Gorkij levelei/, ahol a kommentátori apparátus közvetlenül a _evól után következik, hiányzik a dokumentum számára vélő hivatkozás is és a szövegben lévő hivatkozási szám is** Ehel/ett a kommentár elején megismétlik a levél kommentált mondatának egy részét, amelyet különleges szedesse! emelnek ki a szövegből o Pl © "A rendőri ügyosztály elrendelte, hogy azonnal távozzam I^^nyij^ból" /idézet egy levélből/,, majd következik a rendőri felügyelőségnek Gorkijra vonatkozó megállapításáról szőlő tudósítása; "teljes erőmmel drámát irok" /a levélből/ ~ Gorkij "Kispolgárok" c* munkájáról stb* Ez a módszer figyelmet érdemel, a levél aránylag kis terjedelmére tekintettel o Az olvasó éppen most ismerkedett meg a dokumentummal, s nem csupán a levél általános tartalma, hanem egyes mondatai is még teljesen az emlékezetében vannak, s nyomban megadják neki a dokumentum azon részeinek magyarázatát , amelyek esetleg nem világosak számára. Mint fentebb rámutattunk, a kommentátori apparátusnak a mellékletben történő elhelyezése esetén igen hasznos, ha minden egyes kommentár
