Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
VII. A kommentátori apparátus, A "kommentárok" és "megjegyzések".
letes adatokat közölt volna származásáról, neveltetéséről, hivatali elooehaladásaról, részletesen foglalkozott volna az 1877-1878-as orosz-iörök háborúban való részvételével, amikor a "Veszta" nevü kio gőzösön megklsére . felrobbantani egy török páncéloshajót, 3íután következett volna valőszinüleg a hivatali karrierjéről szóló elbeszélés: hogyan nevezték ki p ervari városparancsnokká s hogyan kísérelte meg 1881-ben létrehozni az ugynevez t "bárány parlamentet"« Ezután a kommentáló részletesen foglalkozott volna Baranov 15 esztendős nyizsnij-novgorodi kormányzói működésével, végül miután Baranov bekerült a szenátusba - a kommentátor beszélt volna életónl utolsó éveiről és terjedelmes bibliográfiát hozott volno. reá vonatkozólag* Az ilyen "kommentár", levelekből, emlékiratokból, egykorú újságokból való részletekkel tarkitva, legalább két-három nyomtatott oldalt foglal.; volna el. Mi az, amit ebből az egész anyagból meg lehet tartani annak érdekében, hogy megmagyarázzuk a Baranovról tett fenti emlité ;t Lenin cikkében. Természetesen meg kell mondanunk Baranov keresztnevét és apai nevét, foglalkozását, mikor élt. Lenin "Pompadournak" neveoi, vagyis a provinciális zsarnok vonását hangsúlyozza benne* Tehát a jelen esetben minket egyá. alán nem érdekel sem Baranov katonai karrierje, sem pedig pétervári városparancsnoki tevékenysége. Az l_90-es evek elején iaranov nagy hirre tett szert Korolenko révén, aki Nyizsnij-Novgorodban az ő felügyelete alatt élt és a nyizníj-nov górod i kormányzó zsarnokságáról, a helyi értelmi e g és zemsztvo elleni harcáról, az 1892-es kolera- és éhinség idején tlbb cikkeit irt, amelyek megjelentek a fővárosi lapokban. ranov neve Korolenko ezen cikkei után a provinciális zsarnok-hivatalnok fogalmával lett azonos. Sbben az értelemben használta Lenin is. Tehát a komme.tarban Baranov életének Csak erre a kis részletére kell rámutatni, valamint arra* hogy miért lett neve fogalommá. Minden más teljosen felesleges. Ha a kommentátori apparátust csakis a szöveg megértésének megkönnyítésére szolgáló eszköznek tekintjük, ezzel mentesülünk a dokumentum értelmezéséhez való formális közeledésétől. A kommentált személy nem önmagában fontos, hanem csak annyiban,amenynyihen ar^^s crat&^tmk* a maga korának képviselője. Valamely eseméu fontosságát, irodalmi mü, folyóirat jelentőségét, stb. az határozza mg, menynyire jellem oi a fennálló vis.onyoknak, az osztalyharcnak. Bzért a kommentárokban az adatokat nem "ido,ol és tértől függetlenül 1 ' kell közölni, nem elszakixva a korszaktól, hanem a korszakkal, az egykori eseményeidéi való összefüggésükben, a különböző politikai, művészi, ftiezőfiai, egymás al baráti es ellenséges társadalmi irányzatokba beágyazva, ezeket összevetve, mert ezek az irányzatok az osztályok harcának és az osztályerők megoszlás'nak kifejezői, 9 A kommentátori apparátus tartalma Milyennek kell lennie a komraenátori apparátus tartalmának, agy másszóval: mit kell a dokumentumban kommentálni? A kommentálás tárgyát képező sokféle problémának, valamint annak figyelembevétele vei,, hogy a kommentár jellege a kiadott dokumentumok t matíkájától függ, azt mondhatjuk, hogy a kommentátori apparátusnak életrajzi, történeti és bibliográfiai adatokat kell tartalmaznia. A kommentátornak ezen altalános megállapításnak megfelelően - legtöbb esetben a dokumentumban ozereplő személyekre vonatkozó életrajzi adatokra
