Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
VI. Az archeográfiai előszó
Áz egyes dokumentumokhoz készült legendákban a kutató útmutatást talál arra, hogy egyv-egy dokumentum melyik fondból való. Ez azonban természetesen nem elegendő* A kutatónak ismernie kell mindazoknak a fondóknak jegyzékét, amelyekből a kiadvány anyagát méritették, hogy számításba vehesse a kötethez fel nem használt többi fondot is* Az is szükséges, hogy a felhasznált levéltári fondók megjelölésével egyidejűleg a belőlik meritett anyagcsoportok specifikus tartalmát is jellemezzék. Végül, az is igen hasznos, ha a kiadvány szerkesztője az előszóban felsorolja azokat a fondokat is, amelyekről tud, de amelyeket valamilyen okból nem használt fel, vagy csak részben használt fel. Mindezen utalások nagyon hasznosak a Kutató 3zámára, mert mintegy vezérfonalul szolgálnak számára a kiadvány által érintett kérdés további tanulmányozásához, az ilyenek hiánya viszont megnehezíti a munka folytonosságát, más személy által történő folytatását. Néha azonban nem elegendő a felhasznált fondok száraz felsorolása, vagy akár a belőlük meritett anyagok egyes csoportjainak jellemzése. Mindazon esetekben, araikor a tárgyánál fogva specifikus fond alapvető anyaggal szolgál a kiadványhoz, nem elég a fond tartalmát jellemezni, hanem keletkezésének történetét is ismertetni kell* mert megkönnyíti a kutató számára egyik-másik dokumentum eredetének meghatározását. Ezért teljesen helyesen jár el a Pugac sov-felkelésről szóló, már emiitett Centrarhiv-kiadváhy összeállítója, aki az első kötet előszavában a Pugac sov-felkelé s szempontjából két olyan alapvetően fontos fond jellemzését és kialakulásának történetét adja, mint P*I. Panyin gróf - aki egyike volt a felkelés legörjöngőbb elfojtőinak fondja és a volt Külügyminisztérium Állami Levéltára VI. osztályának fondja. Az utóbbinak az alapja a Szenátus "Titkos expedíciója", a kazanyi és orenburgi titkos bizottság és az.utóbbinak Jaick városába kiküldött részlegének eredeti ügyintézése volt, amihez.azután később I* Miklós parancsára mesterségesen hozzákapcsolták a Pugac sov-anyágnak egész sorát más sorozatokból és gyűjteményekből /15* 18. oldal/* A fondok jellemzésénél rá kell mutatni az előszóban teljességünk fokára, állapotukra, eddigi kiadványokban való f elhasználtságukra és e kiadványok bibliográfiájára stb. A fondok jellemzéséről az előszóban át kell térni a felhasznált anyag jellemzésére és ki kell térni azokra az elvekre, amelyek a kötet összeállításánál a szerkesztőket vezették* Az előszónak eb-^ ben a részébe beletartozhatnak: 1. az anyag eredet szerinti kategóriáinak jellemzése /hivatalos iratok, vagy magánszemélyek iratai/ 2. az anyagok kiválogatásánál alapul szolgált elvek kifejtése /tartalmuk szerint egynemű iratok felhasználása: eredeti források előnyben részesítése/, az összefoglaló jellegű dokumentumokkal szemben elfoglalt álláspont, stb.A egy konkrét kérdésre /pl* büntetőexpediciők Szibériában 190^-1907-ben/vonatkozó olyan iratok/ vádiratok, Ítéletek, jelentések/ kiválogatására való utalás, amelyeket.fel lehet használni egy általa- , nos kérdésre vonatkozólag/ a forradalmi mozgalom egész története Szibériában 1905-ben/í 3* egyes anyagok kihagyásának okai? 4* indokolás az iratoknak kötetben való elhelyezésére és részekre való osztására vonatkozdlag* Tematikai csoportosítás - "A földkérdés és a parasztmozgalom Tatárországban", XXVI-XXVII. old. Kokovcev bizottságának folyamatos munkája és az ipar pétervári képviselőinek ezzel párhuzamosan folyó
