Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
VI. Az archeográfiai előszó
Az ilyen előszónak különböző oimeket szoktak adni: "Archeográfiai bevezetés", "a szerkesztőség megjegyzése", "az összeállítók megjegyzése 1 , "bevezetés" néha pedig minden cim nélkül közlik* Bármi néven nevezik is, az archeográfiai előszóban tárgyalni kell a gyűjtőmén;/ alapjául szolgáló dokumentumanyag sajátosságait, meg kell jelölni a fondot, amelyből a közzétett dokumentumokat vették* Meg kell világítani a dokumentumok legfontosabb sajátságait, a feldolgozásukra irányuló munka menetét, a kiadás módszereit stb* Ebben fog különbözni az "archeográfiai előszó" a "bevezető cikktől", amely a kiadott dokumentumok lényegére, tártak-, mára* tematikájára vonatkozó kérdéseket tárgyalja* Az archeográfiai előszó tartalma Abból a célból, hogy a kutató nyomban megtudhassa, mit is talál a kózbevett dokumentumgyűjteményben, az archeográfiai előszó legelején e gyűjtemény összetételének jellegére vonatkozó kérdésekről, a téma megfogalmazásának pontosabb körülhatárolásával, a topográfiai vonatkozások és az időhatárok pontosabb meghatározásával kapcsolatos kérdésekről kell szólni* Igy például "A földkérdés és a parasztmozgalmak Tatárországban* 1 c* akadémiai kiadvány /M.L* 1936./ előszavában rámutatniuk arra, hogy a kiadvány az "18Jü-1870 •évoket öleli fel és a jelenlegi Tatár Autonóm Szovjetköztársaság területére vonatkozik" de a "témának.teljesebb megvilágítása érdekében kivétel gyanánt" néhány dokumentumot közölnek" a Volga és Urai-vidék más nemzeti kisebbségeinek történetére vonatkozóan, is, tekintettel arra, hogy a tatárok és más nemzeti kisebbségek egységes arcvonalat képeztek az orosz önkényuralom nemzetiségi-gyarmatositő politikájával szemben /IXXIII* kötet/ A "Gorkij forradalmi utja" cimü Centrarhiv-kiadvány /M» L. .1933./ előszava közli, hogy a kiadott dokumentumok "az 1889-től az. 1917» februárt"-torradalomig terjedő időszakot öleiik fel" és hogy a dokumentumoknak "több mint fele az 1905. évi forradalom előkészítésére és magára az 1905. évi forradalomra vonatkozik /15. oldal/. A "Nemzetközi kapcsolatok az imperializmus kar szakában*b*kiadvány terjedelmes,archeográfiai előszrva a TI* sorozat. I. kötet XXV-JCXXII* lapjain /teljes kiadás fö.L. 1930./ szintén érdekes obből a szempontból. - - A többkötetes dokumentum-gyűjtemény kiadásánál az első kötet előszavában feltétlenül ismertetni kell az egész kiadvány általános tervét, ha csak nagy vonásokban is, ismertetni kell az anyag elosztását kötetenként, az egyes részek arányát, hogy a kutató el tudjon igazodni a sokféle anyagban és meg tudja állapitani, hogy az Őt érdeklő dokumentumokat hányadik kötetben találja meg. À Pugac sov-felkelésről szóló kiadvány ,/Centrarhiv, L. 1926./ első kötetének előszavában a szerkesztő közli, hogy három kütetnyi dokumentumanyagot fognak kiadni; az elsőben azokat a dokumentumokat gyűjtötték össze, amelyek "a felkelőktől erednek", a második két kötet pedig a kormányszervekből eredő dokumentumokat foglalja majd magában /20. oldal/. Természetes, hogy az anyag kiadásának tervét minden egyes kötet előszavában részletesebben is ki kell fejteni, lásd például: a kiadvány el3Ő kötetében a Pugacsov-féle anyagok rendszerezésének jellemzését /21-22." oldal/: 1. a "felkelés központja" vezetőségének dokumentumai, ós 2. a helyi körzeti mozgalmak vezetőitől származó anyag". Az eralitett mindkét rész ugyancsak kisebb egységekre tagolódik.