Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

IV. A cim

A rejtjelzett szöveg A dokumentumban lévő rejt jelzett szöveget nem szabad ugyanúgy felfogni, mint az idegen nyelven irt szöveget* Az utóbbit bárki elolvashatja, ha a szóbanforgó nyelvnek csupán csak az alapelemeit ismeri is. a rejt jelzett szöveg megoldása azonban különleges ismereteket tesz szükségessé és bárki számára nem is lehetséges* Azonkívül a kutatónak nem az egyezményes rejtjelzést kell ismernie, amelynek alapján a szóveget rejtjelezték, hanem ennél lényegesebb az, hogy magának a rejtjelzett szövegnek a tartalmát ismerje* Magának a rejtjelzésnek mint olyannak a tudományos kutatása nem tartozik az általános, történelmi kutatás keretébe, hanem speciális kutatás tárgyát képezi, amelynél viszont a rejt jelzett eredeti szöveggel való fogMl&ozás a mellékes dolog* Végül a rejt jelzett szöveg kinyomtatása nagy technikai nehézségeket jelent a korrekturánál és a kinyomtatásnál* Mindez arra kényszeríti az archeográfust, hogy a dokumentum rejtjelzett szövegrészét magában a szövegben megoldott formában hozza, de a lapalji jegyzetek között mutasson rá arra, hogy az eredetiben ezek és ezek a szavak, mon<datok, részek rejtjelezve vannak* Ha kulonos érdekről van szó, ugy, ha a szerkesztőség is indokoltnak látja - a rejtjel kulcsát az élőszóban vagy bevezető cikkben meg lehet adni* Ismertetni lehet alkalmaztatásának jellegzetességeit és végül néhánv részletet be lehet mutatni, párhuzamosan hozva a rejtjelzett és megoldott szöveget, hogy igy lehetővé tegyük az ellenőrzést; be lehet mutatni a szöveg fotókópiaját stb. IY* A CIM A oim jelentősébe Amikor a sajtó alá rendezett dokumentum-szöveget véglegesen megállapítottuk, és a nyomtatásnak megfelelően kialakítottuk f

neid kell látni a dokumentum formai kialakításának, vagyis oimet kell re i *ini és el kell látni ellenőrzés céljául szolgáló dokumentációval /legendává^/* A világos és érthető cini megszerkesztése rendkivül fontos mozzanat a kinyomtatandó dokumentum kialakitásá-nál * A helyesen megválasztott cimek elsősorban magának az archeográfust tk könnyítik meg a kinyomtatandó dokumentumok elrendezését, a gyűjtemény szerkezetének kialakítását* De ezenkívül a dokumentumok kiadásával kapcsolatos valamennyi munkafolyamat közben nem szabad megfeledkezni arról, hogy az archeográlu3nak az a főfeladata, hogy közel vigye a dokumentumot az olvasóhoz ós lehetővé tegye a kiadott dokumentumszövegek helyes megértését» A doKumentumnak az olvasóhoz való közelebbvitele szempontjából pedig a helyesen megválasztott cimnek óriási a jelentősége* A világos cim lehetővé teszi a kutatók számára, hogy az egész komplexum tematikájával pillanatok alatt ismerkedjenek meg, még ha a dokumentumokat magukat nem is olvassák el. Lehetővé teszi, hogy az egyes dokumentumok tartalma felől röviden tájékozódjanak, rögtön megtudják, hogy mikor kelt, ki a szerzője és kihez intézték stb* "Az orosz-amerikai társaság vezérigazgatóságának 1819* március 18-án a kézműipari és külker# departementumhoz benyújtott jegyzéke a Sandwich"szigeteknek Oroszországhoz való kapcsp-