Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
II. A szöveg elbírálása /recenziója/
elyan roppant bonyolult anyagon dolgosnak, mint Puskin kéairfttal, & polgári arche ografusokkal ellentétben helyes álláspontra helyezkedtek© tt |e® szabad snegelégedni a "korrektori" textológiával - mondja B .Torna sevs skij - /később ő ugyanezt "kasztráltának nevezte/ f amely teljeseéggel wí'.'-j hogyha a forrásnak dokumentálta nyers reprodukoi ójára flsorillpôsilc én mm. hatol be a közölt emléknek értelmébe és jelentőségébe* Sgy másik Paskinnszakértő textolôgus* Sg*M; Boadi a puskini kéziratoknak uj oltasasi módassrét e-ssel jellemzi, "törekedjünk arra, hogy megértsük minden eggres ssdnak.* «dadea betűnek értelmét, jelentőségét és helyét"* Fényes példával szolgál ugyanez a SaJkBondi arra, hogy milyen eredőén nyel jár kedvező körülmények közt a szövegnek elmélyült tárnia mányozása "Puskin el nem küldött üzenete a Zöld Lámpához" e, munkájábam* Sbben a fennmaradt fogalmazvány és vázlatok alapján bemutatja % nagy költő müvének alapgondolatát* ugy hogy a gyakorlatban alkalmazza azt a módszegig amelyet cikkében ismertetett* A nyomtatott szöveg és a szerzői kézirat A szöveg kiválasztásáról és elbírálásáról ss&é fejezet ¥égén foglaltadig nunk kell azzal as esettel is, amikor az archeográfus rendelkezésére a ki« adandó műnek vagy dokumentumnak csupán nyomtatott szövge áll* %%mX mmâmn éppen olyan óvatosságot kell tanúsítania, mint a nem autorisait /hiteles!tutién/ másolattal* Ezt a szöveget még akkor sem lehet abszolút megbírhat êask tekinteni, ha a szerző életében nyomtatták ki* As archaográfasnak feitikai munkát kell végeznie és lehetőség szerint meg kell keresnie a kéziratos ®m<*» detit* Nyomtatott szövegben mindenekelőtt olyan torzítások lehetnek• mmV$mk a nyomtatás során kerültek bele /kihagyások, felcserélések, egyes szataknak másokkal való pótlása/* Továbbá, a forradaloméi őt ti kiadásoknál mindig ®sá~ ^ mi tani kell a szerzői szöveg megváltoztatására, amelyeket a censura essközölt* Végül a szerzői szövegen az a sssemély is változtathatott, aki a nyomdában adás előtt a szerkesztés munkáját végezt», A Szovjetunió Sudományog Aka.de» miája Irodalmi Int eset ének levéltárában őrzött, s alább felsorolt dokamentumok igsn tanulságos példákkal szolgálnak a szerkesztői javításokra* 1/ Glyeb Uszpenszkij "falusi napló" o, munkájának kézirata, amslyet H*E.Szal~ tikov sajátkeztileg szerkesztett « 2/Ugyancsak Ugzpenszkij "Szülőföldemen" ©o^ munkájának - mely a "Hazai feljegyzések" c? sorozat egyik része - kézirata* Amint az alapos bevezető cikkből kitűnik, Szaltikov nemcsak az Írásjeleket javította ki Uszpenszkij munkáiban, hanem a stilisztikai fordulatait is, formuláz ásait élesebbé tette, vagy enyhitette, sőt még azokat m elméleti fejtegetéseit is kihúzta, amelyek neki, mint a "Hazai feljegyzések" szerkesztőjének elfogadhatatlanok voltak. 1 Lityeraturno je Naszledsztvo /Moszkva/ X7II=XníI e köt*/l934/o4i9aéláal® 2> "Puskinszklj Yremennyik" a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kiadása /l* kötet./ 1936.33-34*oldal. 3. tf.ott 1 .köt * /1936/* A pus ki ni kéziratok olvasásának uj módszereit ismerteti Sz*M*Bondinak fentebb emiitett cikke . "Izvesztyija A3ad>Hauk*Sz*Sz*Sis*fiv > 4 Mindkét fajta változtatásra példákat ad B.TomasevszkijiPiszatyel i knyiga /írd és könyv/ c*müve «Leningrad 1928*19-44 *és 112-118 »oldalon* 5 Erre vonatkozólag lásd I*N*Mordovcsenko elvéti "M«E*Szaltikov^esedrin mint Gl .1 .Uszpenszkij szerkesztője" .Magjelent a "Glyeb Uszpenszkij •Anyagok és ki tatások" c* kötetben 1938* Szovjet Tud.Akadémia Kiadó, Moszkva-Leningrad 1938* 395-427 .oldal.
