Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
XIII. A dokumentumgyűjtemény és elkészítésének technikája
dány helyettesítése végett* A másolati példányok külalakjára ügyelni kell a másolatok egyforma alakú és minőségű papiron késsüljenek* a szélek pontosan legyenek lenyírva* egyforma margó" legyen rajtuk stb. Ha a gépirAaS javit valamely általa észrevett hibát, ugy e javításokat sorok fölé Írassak* Már a szöveg javításáról és átültetéséről szóló jegyzetekből tudjuk, hogy a kiadott dokumentum külseje eltér levéltári eredetijétől./helyesírás, nagy kezdőbetűk, Írásjelek elhelyezése stb* más lesz/* Éppen ezért a dokumentum másolását végző személyt szigorú másolási utasításokkal kell ellátni az uj helyesírás alkalmazására, a betükihagy^ sok, bekezdések mikéntjére, kellő helyen, alkalmazott Írásjelekre, aláhúzásokra, szövegközi megjegyzésekre vonatkozólag, valamint arra nézve* hogy az ügyviteli bélyegzőt nem kell másolni stb*' Mindezen esetekben Idejében előre kell látni, alaposan át kell gondolni és a gépírónőnek a szöveg átültetésével kapcsolatos eljárásokra! pontos instrukciókat kell adni* Sz sok olyan időmegtakarítást eredményez* amely a másolat javítására £éráim tandó. Az archeográfus a dokumentum elmét ós legendáját még a másolásra való kiadás előtt irja meg* As utóbbi legalább a dokumentum őrzési helyére való utalást /fond,, ügyiratszám stb*/ tartalmazza* A elmet és a legem* áát kis cédulán a másolandó; őrzési egység megfelelő helyéhez kell beton** ni, hogy a gépírónő az illető helyhez érve a dokumentum elmét és legendáját Is lemásolhassa*' 4 másolat összeolvasása Miután a kiválasztott dokumentumot lemásolták, sz archeográfus feltétlenül maga olvassa össze gondosan a gépírásos másolatot a kézírásos eredetivel* As eredetivel való összeolvasás feltétlenül szükséges, minthogy a másolásnál, amelyet az esetek nagy részében mechanikusan végeznek, el, soha sínesen kizárva annak a lehetősége, hogy egyes mondatokat* vagy szavakat kihagytak* egyes szavakat, rosszul olvastak el, mert kusza az Írás, elolvasna tat iaji helyek maradtak stb* Csak az összeolvasás elmaradása magyarázhatja azokat a durva hibákat, amelyeket az "I.a.Prizsov tanulmányai* sikkel, levelei" /M* 1934*/ c* könyv szerkesztője-elkövetett. Ha összehasonlít juk Prissov ..Krajevszkijhaz Írott egyik levelének szövegét az ugyanazon könyvben lévő, facsimilével, a következő mondat helyetti amely a kéz* irás olvashatóságánál fogva minden nehézség nélkül kibetűzhetŐÍ "Azután, hogy Moszkvában találkoztunk, tífuszban megbetegedtem* kórházban^ feküdtem, és bár meggyógyultam, de végleg leromlottam - nem volt többé dxmom-áánem^V a könyv kiadója a következőket szedette Î "Azután, hogy Moszkvában találkoztunk, én tífuszban megbetegedvén* kórházban feküdtem és - nem volt mit enni ás inni 11 . Sbben, a rövidke mondatban három hibát is kivettek el /megbetegedvén, nem volt mit enni és inni/ elhagytak hat szót és megváltoztatták a mondat értelmét* /Végül Is az derül ki, hogy Prizsóvnak nem volt mit ennie és innia a kórházban/1 »*••— " A . ( g • . • . " Magyar nyelvre alig lefordítható a példa. A mondat utolsó része oroszul à következőképpen hangzik: ÍJásztyi-pityi szUkle. nics^go» ennejc fordítása :«nem volt dinom-dánom* A kiadásban hibásan közölt szöveg orosz eredeUJe : •ifcsztyi - pityi bllo nytesftgo» ennek értelme * .^m volt m ** 4 nni és inni». Az első szában çsak $gy bftO az eltérés, a, második siót /sztátó/ iNtósfeÜl olvasták. /Ford./ Ftgyftlmstlenül másolt és % szükséé^s összeolvasás míaü eltorzított azövejgakr^ számos példa található, lásd például: a $u*kabristák ^k^lése» f ^ 1 *^ élőszavában /», old/, valamint Ajk. ÇzergeJev: »A dokumentum-kiadás módszertana és technikája* c. èikkébeu. Arh. Gyek* /M/ 1932, I - II. /80-34/. 5f». old.
