Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
XII. Földrajzi térképek, tervrajzok, vázlatok, grafikonok
Hálhasson "benne mindent, amiről a gyűjteményben szó van és tisztázni tudja az ábrázolt jelenségek közti okozati összefüggéseket, A térkép rendeltetésétől függően megengedhető adatok kisabb vagy nagyobb mérvű teljessége, de a térkép készítőjének alapvető feladata az, hogy - anélkül, hogy bármit, ami a téma szempontjából jellemző és lényeges, elhagyna - ne terhelje tul a térképet felesleges részletekkel, A térképpel szemben;támasztott alapvető követelmény, hogy a téma szabatos, az ábrázolás világos és szemléltető legyen, amit a térkép számára szükséges adatok célszerű előzetes kiválasztása tesz lehetővé. Ezenkivül a térképnek szépnek is kell lennie. "A részletek, valamint a feliratok művészi kivitelezése - mutatott rá G* Zondervan - ügyes elhelyezésük, a tiszta és ízlésesen kiválasztott színek, a hozzáillő keret, a oim, a méretarány és az egyezményes jelek sikerült elhelyezése, mindezek szükségesek ahhoz, hogy a térkép teljesen harmonikus benyomást keltsen." Az alaprajzok és a vázlatok Eddig kizárólag a földrajzi térképről beszéltünk, e szó szorosan vett értelmében* fie a dokumentumgyűjtemény tematikáját más módszerekkel is lehet illusztrálni, például olyan alaprajznak az alkalmazásával, amely a térképtől eltérően, a tárgyat háló nélkül ábrázolja, a perspektívátlan egysíkúságban. Ilyen lehet például egy város alaprajza különféle megjelölésekkel* amikor a .kiadott dokumentumok egy meghatározott város területére vonatkoznak* A Munkásosztály Felszabadításáért Küzdő Pétervári Harci Szövetség röpiratai" /M. 1954*/o* gyűjteményhez például Pétervár 1895-1897• évi alaprajzát csatolták, az alábbi megjelölésekkelt 1 ._azok a gyárak és üzemek, amelyeknek munkásaihoz a Szövetség röpiratait intézték} <2* azok a gyárak, amelyekrésztvsttek a textilipari munkások 1896. évi sztrájkjában^ 3* azok a gyárak, amelyeknek munkásaihoz röplapokat indéztek és amelyek résztvettek az 1896« évá nyári sztrájkban. Ezeknek az alaprajzoknak az összeállítási eljárása ugyanaz, mint a térképekét as alaprajzon is feltüntetik a méretarányt, a gyá akat számokkal jelelik meg, a jelek megmagyarázását az alaprajz alapján közlik. Ugyanilyen szerepet játszthatnak H gyűjteményhez mellékelt vázlatok /szkémájc, ford./, vagyis olyan ábrázolások, amelyek valamelyik: tárgynak csupán, löglénysíresebb vonásait ábrázolják /a tematika szempontjá\>ól szükséges vonásait/. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vázlatot gyakrabban alkalmazzák történelmi feldolgozásokhoz Illusztrációként, mint nyersanyagokhoz, ugyanis a vázlat megértéséhez jelentékeny magyarázatok szükségesek. A vázlatra példa lehet az a vázlat, amely feltünteti a haderő elhelyezését a Szenátus-téren 18?5» decemht 14-4n*> Sb.en különböző spinekkel jelölték meg a felkelő, a semleges és a kormányhi'i^ Jpapátokat êë mellékelték számokkal az egyes megjelölt caapategységek magyarázó táblázatát. N»A. Levickij könyvében 2 részben a szöveg' "közt, részben külön lapokon 43 vázlat mutatja b-. a csapatok *lhPly**5és£t *z frgyes hadműveletek idej-Sn* JE. Presznyakovj lbk l j. december 14, M.-L. 1926. N*A. Levickij, Az o.ros«-japán háború.. 1904-1905, M, 1935.
