Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
XII. Földrajzi térképek, tervrajzok, vázlatok, grafikonok
Mivel pedig a könyvet arra szánták* hogy a- katonai akadémiák hallgatóinak, a parancsnoki állománynak tansegédlete legyen, számos nagy ütközetről /Liao-Jang, Sahe, Mukden/ több vázlatot ad, amelyek az egymást követő változásokat és a haderőnek a szóbanforgó hadmüvelet egyes mozzanataiban való elhelyezését világítják meg* grafikonok A dokumentumgyűjteményhez csatolt tájékoztató apparátus külön fajtáját képezik a földrajzi térképek, alaprajzok, vázlatok mellett a grafikonok is, azaz olyan rajzok vagy ábrák, amelyek statisztikai ssámanyagot magyaráznák meg szemléltetően ős egyesítenek* Amint a krónika á dokumentumanyagot időben vonja össze, a földrajzi térkép pedig főleg térben, ugy a grafikon azokat a mennyiségi adatokat vonja össze, amelyeket a kiadott dokumentumok adnak* A grafikont ezeml éltetőségénél fogva igen könnyű megérteni * A tanulmányozott jelenség mennyiségi anyagáról, különböző részeinek egymás** közti viszonyáról, azok változ stb* teljes képet nyújt, például a sztrájkok száma egy bizonyba korszakban, résztvevőinek száma kerek számokban, az egyes vállalatok sztrájkol óinak egymásközti aránya stb* A grafikonok formái rendkívül változatosak* A leggyakrabban" alkalmazott a vonalszerű, ahol a nagyságviszonyokat vonallal ábrázoljuk egy megvonalazott hálózatban, ugy, hogy a hálónak az alapja /a vízszintes vonal/ a kronologikus jelzést adja évek és hónapok szerint, a függőleges vonal pestig a mennyiségi adatokat* Ilyen például az a grafikon,"amelyet a kereskedelmi és iparügyi minisztériumban, készítettek és M« Fia jer könyvéhez csatoltaks "Azoknak a gyári- üzemi munkásoknak a száma, akik àz 19I4-19I6* években a fémfeldolgozó és a textilipari vállalatoknál Sztrájkoltak, Összevetve havonta a sztrájkolok összes számával* 1 * Itt a függőleges tengelyen olvasható le a sztrájkolok száma ezrekben, három különféle színű vonalon; a vízszintes vonalon pedig a hónapok. A grafikon másik fajtája a sik-diagramm /oszlopok/ és a köralaku ' diagramm /köreikkek/ és végül vannak térfogatot kifejező rajzok* Utóbbiaknak két fajtája van s különböző nagysága alakoknak a rajza, amely kifejezi azt, hogy nagyságuk hogyan aránylik egymáshoz; a másik az úgynevezett bécsi módszer, ennek alapjává nem az alak nagyságát tették, hanem àz alakok számát* A nagyobb mennyiséget itt az egyforma nagyságú alakok nagyobb számával fejezik ki^Aaünt a földrajzi térképek, ugy a diagrammok is készülhetnek kifejezetten az adott gyűjtemény számára, vagy már készen vehetik át őket. Az utóbbi esetben a dokumentumkiadás általános szabályait reájuk is alkalmazni kell* •Részletesebben erről a kérdésről lásd I* Tiszier t A diagrammok, M» L* 1932* /bibliográfiát is ad/, valamint L* Alejeva és N.Bozsgyesztvenszkij: "Az ábrázoló jel,- mint a múzeumi- diagrammok eleme* f, A Szovjetszkij Mozej" /Szovjet Múzeum/ M* 1934» N* 2* 81-89V
