Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

XII. Földrajzi térképek, tervrajzok, vázlatok, grafikonok

A vizsgált jelenségek fejlődésében, mozgásában való ábrázolására /a felkelő osztag előrehaladása, az expedieiő utvonala stb./ rendszerint nyilakkal ellátott vonalas ábrázolást alkalmaznak; ezenkívül a tárképen azokat a dátumokat is meg lehet jelölni, amelyek a folyamat egyes mozzanatait jelzik, kronológiai egymásutánjukban, k kitűzött feladatoknak megfelelően a térkép összeállításánál kombinált jelzéseket is lehet alkalmazni, vonalszerű ábrázolást* halét és egyezményes jeleket* Minden esetben azonban, a jelzés minden egyes fajtájánál, magán a térképen részletesen és pontosan meg kell magyarázni a szineket, jeleket* tárgyakat", vonalakat, a dátumok jelentőségét* stb* A történeti térkép összeállításának munkája A történeti térkép Összeállításának munkája természetesen térképészeti szakismereteket követel meg* Seben a tekintetben az olvasót a megfelelő szakirodalomhoz utasítjuk és csupán azoknak a munkafolyamatoknak sorrendját ismertetjük,amelyeket az illető dokumentumkötetben foglalt anyagoknak a speciális történelmi térképhez peàé felhasználása érdekében el kell végezni* Mindenekélitt pontosan "meg kell határozni azt a témát, vagy témákat, amelyeknek megvilágítót ására a térkép szolgálni fog. Ezután történelmi-földrajzi szemszögből fel kell dolgozni mind a kérdés irodalmát, mint pedig különösen magának a dokumentum-gyűjteménynek as anyagát, ugy, hogy feltétlenül elővesszük a kiválasztott témával kapcsolatos terűiét térképét* A források közléseinek megbízhatóságát természetesen gondosan meg kell vizsgálni* A térkép számára kiválasztott és ellenőrzött történeti-földrajzi adatokat külön-külön dédulákra vezetjük rá, természetesen azoknak a forrásoknak megjelölésével, amelyek a tovább bi ellenőrzés szempontjából szükségesek* A források felhasználásának rendje és a munkának a fázisai analógok azokkal, amelyeket a krónika Összeállításával kapcsolatban már ismertettünk, a cédulák rendezése pedig a kiválasztott téma specifikus sajátosságaitői függően történik. Ennek az előzetes munkának az elvégzése után kiválasztjuk a leendő térkép legalkalmasabb méretarányát, amely meghatározza a tárgyak ábrázolásának módját és az általánosítás mértékét is* A méretaránynak megfelelően kidolgozzuk a szükséges jelzéseket* amelyeket a kiválasztott aránynak megfelelően ráviszünk a térképre. Az uj térkép Összeállításának munkáját vagy a térképhez mellékelt magyarázó feljegyzésben, vagy az arche©gráfiai előszó megfelelő részében összegezni kell /a feladatok, a források, a méretarány kiválasztása, az összeállító neve, stb./ A térképpel szemben támasztott követelmények Meg kell jegyezni, hogy a térkép összeállítása nemcsak tudományos, \ de sajátságos művészi feladat is, amely megköveteli az összeállítótól, hogy egyrészt képes legyen tájékozódni a történeti anyagban, másrészt pe^ dig kombinálni tudja az adatokat, amelyeket a források gondos és részletes tanulmányozása során nyert* A dokumentumgyűjteményhez készített térkép csak azt az anyagot tartalmazza*, amely közvetlenül a kiválasztott, a gyűjtemény tartalmával kapcsolatos témára vonatkozik, ezt az anyagot pedig ugy kell általánosítani, hogy a kutató minden nehézség nélkül megta-