Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
XII. Földrajzi térképek, tervrajzok, vázlatok, grafikonok
Sokkal gyakrabban kell annak érdekében, hogy teljesen megfeleljenek a gyűjtemény tematikájának, tehát, hogy szemléletesebbek is legyenek, speciális történelmi térképeket készíteni, amely a közzétett dokumentumokban tárgyalt, meghatározott történelmi jelenség állapotát vagy fejlődését mutatja be* üj térképek készítése elkerülhetetlen a XVÎ-XVII 9 századi dokumentumgyűjtemények esetében, amikor a régi orosz t ősképek, primitívségüknél fogva egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak* Például azon a térképen, amelyet a Sztyepán Sázin felkelés ábrázolására készítenek, meg kell jelölni az utakat, városokat és településeket, amelyeket a Rázin-féle mozgalom érintett a tanulmányozott területen, a felkelés legfontosabb pontjait, a felkelők.útját, az illető helységek általuk történt elfoglalásának keltét, a kormányosapatok útját, támaszpontjaikat* jtb. A ^Középázsia a XVII* században" 1 o. térkép tudÓsit a karavánutakról, valamint w Középázeiával folytatott tengeri kereskedelem útjairól ós a Kámántuli.vonal moszkvai erődítményeiről* Az ?'01onyeeiéVasgyárak" c* térképen a gyűjteménye tematikájának megfelelően-egyezményes jelekkel jelölték txmgi a vasgyárakat, a vas kézműves munkálásának he~ ?yeit| a vasérc-lelőhelyeket; azokat a falvakat , amelyek munkáso^al látták el az iizemeketf azokat a helységeket, amelyek gabonát szállítottak az üzemekbe; a kolostori templomkerteket és falucskákat! azokat a falukat ás járásokat, amelyek felkeltek* A "Szibériai büntetőexpediolÓk 19051906-ban" o* Centrarhiv-kiadványhoz /ko-1932*/ olyan térképet csatoltak, amelyek megjelölik a járásokat, amelyekben az ostromállapotot kihirdették; Szibéria fő forradalmi központja; Bennenkampf és Meiler«2akomelszkij büntet őexpedici óinak utvonalát; a vérengzések helyét* A felsorolt példák elegendőek annak bemutatására, hogy milyen sokfélék lehetnek a történelmi térképek és hogyan változnak a gyűjtemény tematikájának megfelelően. A "jelzések" A .ónkumentumgyüjtemény speciális tematikáját illusztráló uj történelmi földrajzi térképhez alkalmazni kell u* n* jelzéseket", vagyis különféle egyezményes jeleket a szükséges részletek megjelölésére* A jelzések fajtája attÓL függ, hogy az illető történelmi jelenséget a térképen statikus állapotban vagy dinamikusan ábrázolják-e* Az "első esetben a jelzések leggyakrabban alkalmazott fajtái a következők! 1* háló /vonalkázással/ vagy színezés, annak a területnek megjelölésére, amelyre a felkelés kiterjedt, vagy amelyet a katonaság elfoglalt; 2. egyezményes jelek /pont, csillag, köröcske, a város nevének aláhúzása stb./ és a tárgyak ábrázolása /hegy, erdő, gyár, az iparágak megjelölése; hal~ipar, vadipar, az iparűzés ágainak megjelölésére, stb,/* .... Xözépázsia kereskedelme a moszkvai állammal és nemzetközi helyzete a XVT-XvTI. században, L.193% A feudális manufaktúra, II* k. Olonye ci üzemek. L« 1931*