Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

IX. A tájékoztató apparátus. /Mutatók, krónika, térképek, diagrammák/

A névmutatók fajtái A névmutatónak három fajtája vans 1» A legegyszerűbb, más elnevezéssel "rövid"* "süket" mutató, amely abc-rendben az összes családneveket, /a kereszt- és apai nevet nem irjuk ki, csak a kezdőbetűiket/, valamint .,; fod&ieveket, gúnyneveket, álneveket, ragadványneveket tartalmazza az illető személyre vonatkozó bármiféle közelebbi adat nélkül /pl* "Csigvincev MJ)*'/. Ilyen névmutatót csak azokhoz a könyvekhez lehet adni, amelyekben a megfelelő oldalakon minden egyes említett személy kilétet megmagyarázzák, vagy oljan dokumentumkótethez, amelynek kommentárjaiban bőséges adatok találhatók, kivétel nélkül valamennyi, a dokumentumokban megemlített személyre vonatkozólag. 2* Tartalmát tekintve sokkal részletesebb, de még mindig rövid névmutató. Ebben az illető személy családnevén, kereszt- és apai nevén kivül /utóbbiakat vagy teljesen, vagy érthető rövidítéssel közlik/ útmutatással szolgálnak szociális származására, tisztségére, hivatalára, méltóságára vonatkozólag, az ezekben beállott változásokkal kapcsolatban is, a kötetben közólt dokumentumok időhatára n belül. Ezekhez az adatokhoz rövid annotáció járul, amely közli, miről van szó a megfelelő oldalon a sz°banforgó személlyel kapcsolatban* Mind a ténybeli adatokhoz, mind pedig az annotációhoz csupán azok az adatok szolgálnak anyagul,amelyek a közölt dokumentumban találhatók, más forrásokat nem vesznek igénybe. /Pl. "l'yimofejev Pjotr, a trocki törzsparancsnokság kapitánya, Pugacsov-hive. Parancs Trock város városparancsnokává való kinevezéséről 217."/. . 3* Terjedelmes annotációval ellátott, az életrajzi kommentárok típusához közelálló névmutató, amelyben a fentieken kívül összefüggő előadásban ismertetik az illető személy életrajzi adatait, jellemzik tevékenységét, a kortársak hozzá való viszonyát stb. Természetesen egyes személyeknek ilyen általánosított jellemzésénél nem lehet beérni azokkal az adatokkal, amelyek a dokumentumokban találhatók, ehhez fel kell használni a róluk szóló irodalmat, más forrásokat is igénybe kell venni, esetleg még kiadatlan forrásokat is. A mutatóba felvett adatok persze éppen mint a kommentárok adatai, nem önmagukért fontosak, hanem csakis attól függően, mennyire szükségesek a dokumentumnak megértéséhez, amelyében az illető személyről van szó. Az ilyenfajta mutató már nem szük szö£^ *u tájékoztató, amely csak arra szolgál, hogy segítségével megtaláljunk egy bizonyos személyt a gyűjteményben, hanem önálló jelentősége van*mint életrajzi konmentárnak, amely a kommentált személyek nevének alfabetikus sorrendjébe van elhelyezve. Éppen ezért erről feljebb a szöveg kommentálásáról szóló fejezetben szóltunk részletesebben* A földra.lzi mutatók * A földrajzi mutatónak azt nevezzük, amelyben alfabetikus sorrendben felsoroljuk a dokumentumokban előforduló földrajzi elnevezéseket /országok, folyók, begyek, félszigete]^ stb* nevét/, valamint a topográfiai megjelöléseket/ város, kormányzóság, körzet stb*/ ugy, hogy hozzátesszük vagy az azt meghatározó földrajzi terminust /pl* "Narova, folyó"/ vagy pedig azt, hogy mis falu, város, stb. ^/pl* "Mologascsa /Szamarai kormányzóság/, falu^, A földrajzi nevet aláhúzzuk, a meghatározást vesz-