Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
IX. A tájékoztató apparátus. /Mutatók, krónika, térképek, diagrammák/
szőve 1 választjuk el tőle, vagy zárójelbe tesszük, a lapszám elé semmiféle Írásjel nem kerül. A névmutatóval ellentétben, a földrajzi mutatóban nem ajánlatos valamennyi földrajzi, vagy topográfiai elnevezést feltüntetni, csak azokat, amelyekről lényegbe vágóan van szó a szövegben, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a gyűjtemény tárgyával, nem csak éppen megemlítik őket .Egyébként a földrajzi mutató részletessége magának a kiadványnak jellegétől is és azoktól a céloktól is függ, amelyeket a dokumentumgyűjtemény kiadói maguk elé tűztek és amelyeket az előszóban ismertetnek. A hivatkozásokban, vagy kommentátorokban említett földrajzi neveknek a mutatóba való felvételét sem javasoljuk, kivéve azokat az eseteket, amikor a kommentárokban arról a helyről szint n lényegbe vágóan esik szót pl. "Csernigovi kormányzóság. Az 1905. évi parasztfelkelés jellemzése." Olyan földrajzi és topográfiai elnevezéseknek a mitatóba való fel- • vételénél, amelyeknek két vagy több különféle nevük van, azt kell alapvetőnek tekinteni és az alá kell a tóbbat is felvenni, amelyet a dokumentum szövegében használnak, de hogy a többi elnevezést is könnyen mag lehessen találni, a mutatóban széleskörűen kell alkalmazni az utalásokat /Lásd..."/ így például, ha a dokumentumban egy város nevét említik, amelynek nevét később megváltoztatták /pl. "DerpWurjev* *nrjatka^rov f j.«TfyÍ8gnyi.j Novgoro$~Gorkij", stb*/; vagy ellenkezőleg csak az uj néven említik, akkor alapvetőnek azt a nevet kell tekinteni, amelyet a dokumentum hasznai; melle te zárójelben feltüntetjük az uj, vagy a r*?gi nevét; az utóbbit megismételjük a maga helyén az a be-"ben, de anélkül, hogy utalnánk a" lapszámokra, pl. 'Vjatka /Kirov/, város 75» 90 $ "Kirov, város - lásd Vjatka". Ha ugyanazt a földrajzi vagy topográfiai ne • et különbözőképpen Írják magában a dokumentumban /Pl. Ohotszk Oho szki kikötő, Ohotszkí telelő; Jagacsinszkij varos, Jegocsinszkij város' /, miután azonosságukat t sztáztuk,a dokumentumban leggyakrabban említett nevet tekintjük alapvetőnek; mellette zárójelben felsoroljuk az összes többi elnevezéseket, amelyeket a maguk helyén az abc-ben megismételünk, utalással az alapvető névre* Az említett elnevezések azonosságának kétsége esetén a kétsége változatot nem vonjuk össze a többivel • Ea kettős földrajzi elnevezéssel van dolgunk /Mologoscs Pi lat ovo tozs"/, azt vesszük alapvetőnek, amit a dokumentum gyakrabban használ, a másodikat zárójelbe tesszük és az alfabetikus felsorolásban a maga helyén az alapvetőre való hivatkozással irjuk be. Az összetett ftflórajzi vagy topográfiai elnevezéseke /pl. "Rosztov na Donu, /azaz a Don melletti Rosztov, Ford./, Nova ja Ladoga /Uj Ladoga/ , Jurjev Povolzsszkij /Volga melletti Jurjev; Ford./ az első szo szerint vesszük fel az abc—be, mert egységes és szétválaszthat tlan elnevezésnek tekintjük. Ha a dokumentumban olvan földrajzi elnevezés szerepel, amely valamilyen földrajzi egésznek részét képe:i, például egy vái s részét, vagy kerületét /pl. 'Pjeszki", vagy 'Vasziljevszkij 1 - mindkettő Pétervar egyik kerülete/, akkor az ilyen nevet mégha ározásával együtt, a kezdőbetűje szerinti abc . rendben helyezzük el, utalással arra a földrajzi egységre, amelynek része/, pl. "Pjeszki", Pétérvár kerülete, - lásd "Peterburg 1 /, A földrajzi eges:: alatt/'^bterburg"/ sz-sztematikus rendbe:, /kerületek, utcák/, abc-rendben minden csoporton belül elsorol uk a megfelelő oldalszámra való utalással ennek az egésznek valamennyi részét /"Peterburg", kerületei "Vaszil jevszkij városrész 10, 12; - Pjeszki 15, 20."/. il tálában meg kell jegyezni, hogy a földrajzi nutatóban nagyon hasznos az ada-
