Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok, vízjeleinek gyűjteménye 16-19. század, 1545-1868. I. kötet (Budapest, 2017)
A. Erdély papírmalmainak leírása, vízjeleik bemutatása
52 a visszavásárlás jogával.. A rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján az első kimutatások a papírmalomról, a felszerelésekről 1780-ból származnak. A malom későbbi életéről annyi ismert, hogy 1825-1830 között Franz Joseph Hinni bérelte. A malomban 1849 után is folytatódott a papírkészítés. Vízjele GÖRGÉNY SZENT IMRE, írott betűkkel, GORGONY, felirat, a tulajdonos címerpajzsa, monogramja, koronás pajzsban postakürt. Saját kutatásaim során a legkorábbi vízjelet, 1763-ból származó levélen találtam szintén Görgény Szent Imre szavakból áll és az egész ívet, ívközépen betölti. Az utolsónak bemutatott görgényi vízjeles levélen 1861 évszám látható. Szentiváni Mihály „Gyaloglat Erdélyben” című könyvében (1837) Görgényszentimre helyett, tévesen Gyergyószentimréről pedig így ír.” Mocsár nevű erdeő porcelánfabrika, üvegcsűr, papirosmalom, virágház Erdélyben a legtökéletesebb.”15. Ez a könyv több mint 30 évvel korábban jelent meg Orbán Balázs„A Székelyföld „című köteteinél, melyek Pest 1868- és Budapest 1873 jelentek meg. Leveleken talált monogramok. 1785- A.G.I. 1786-1687 B.I. 1786- J B K L 1790- T I 1825- 1830 F.J. Hinny 1842 e.- Érd Antal 1842 e- Hicker György 15. KÖZÉPFALVA. /1761-1784/ Ezt a papírmalmot gróf Bethlen Miklós (1720 -†1782) udvari kamarai tanácsos, és felesége gróf Csáky Kata ( 1726-†1794 ) létesített 1760-61-ben Középfalván. A malom a Nagy Szamos egyik kanyarjából kivezetett csatorna mellé épült, amely 1761-ben a szomszédos földesurak határvitáját váltotta ki. A Szamos áradásaikor a malomárok terelőgátját többször elvitte a víz. Emiatt, egy alkalommal két évet állt a papírkészítés. 1773-tól a malomárok miatt keveredtek végtelen pörlekedésbe a szomszédos birtokosokkal. A felsorolt okok miatt a folyamatos működés állandóan akadályoztatva volt. 1782-ben még készítettek gyenge minőségű papírt. Az örökösök azonban nem áldoztak e kevés jövedelmet adó malomra. A téglából készített épület, javítás nélkül néhány év múlva összedőlhetett volna. Bethlen Róza és Bornemissza Anna Mária között 1795-ben felosztották a birtokot. Ekkor a malmot 775 forintra értékelték. Utolsó említés a malomról, egy 1818-as családi perben hangzott el .A papírkészítő mesterei közül egyedül Johannes Kremert neve ismert, aki 1767 előtt dolgozott a malomban. A papírmerítő szitákat és vízjeleket 1781 után Franz Schaster, kolozsvári mester, papírkészítő állította elő Vízjele az alapító Bethlen Miklós és felesége Csáky Kata egyesített címerét ábrázolja. Bethlen Miklós 1782-ben bekövetkezett halála után az egyesített címer kiegészül a mellék vízjellel, amely Csáky Kata monogramját ábrázolja Egy 1784-en írt levélen, az egyesített családi címer mellett mellék vízjelként a GCK. betűk láthatók. 16. SEBESVÁR / 1770- 1838 / A papírmalmot Bánffy György, későbbi erdélyi gubernátor építtetett. A malom 1770 körül készült el. A malom létének első vízjel emléke 1773-ból származó oklevélen látható. Feltételezhető, hogy a malom szerény körülmények között, megszakításokkal működött. Egy levél 1782-ben a malom mesterét és legényét is megemlíti. A malom neve 1809-ben nem szerepel a guberniumi kimutatásban, de 1840-ben igen. Vízjeleik, 1774 - 1843 évek között írt leveleken találhatók. Kezdetben fő vízjele Sebesvár felirat,
