Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok, vízjeleinek gyűjteménye 16-19. század, 1545-1868. I. kötet (Budapest, 2017)
A. Erdély papírmalmainak leírása, vízjeleik bemutatása
49 11. KERTSESORA / 1733 – 1852 / A magánvállalkozások sorát a Teleki család kercsesorai papírmalma nyitotta meg. Gróf Teleki József (16?-1732), feleségének gróf Bethlen Kata (1700 - 1759) kérésére építette ezt a papírmalmot. A malom építése 1730-ban kezdődhetett. Az építkezés valószínűleg Teleki József 1732 novemberében bekövetkezett halála előtt befejeződött. A gyermektelen özvegy 1737-ig birtokolta a papírmalmot. A Teleki család tagjai között 1732től húzódó hagyatéki tárgyalások 1737-es megállapodással zárultak. Ennek értelmében Bethlen Kata lemondott a papírmalomról. Vízjelet ebből a korai időszakból a Teleki család levelei között sem találtam. 1737-től kezdve a Teleki család közös tulajdonban működtette a papírmalmot. A sok tulajdonos között egy sem akadt, aki a papírmalom javításával, korszerűsítésével foglalkozott volna. Ennek következtében a papírmalom falai 1743-ra már düledeztek. A papírkészítő mester Andreas Bruckmoser egymaga tartotta életben a papírmalmot. Ő volt a beszerző, papírkészítő és a kereskedő. A malom Bruckmoser 1754-ben bekövetkezett haláláig fennállt. Ekkorra a papírmalmot a család tagjai széthordták. A papírmalom részletes leírását az 1739-es urbárium tartalmazza A malom pusztulásával azonban Kercsesorán véglegesen nem szűnt meg a papírkészítés. A családi osztozkodás keretében a malom telke 1760-ban Teleki László (1710-†1778) tulajdonába jutott. Teleki László és felesége Ráday Eszter hamarosan újabb papírmalmot építtetett. A malom új gazdái is tudománypártolók voltak, mégis üzleti vállalkozásnak szánták ezt a papírmalmot. Teleki a kornak megfelelő, korszerű berendezéseket és előállítási módszereket alkalmazott, a malom mellé üvegcsűrt is építtetett. Az új papírmalom a réginél alkalmasabb helyen 1762-63-ban épült meg. A termelés 1763-ban megkezdődött, és saját kezelésben működött, Johannes Michael Lichert papírkészítő mester vezetésével. 1768-ban bérbe adták Dima Ionache fogarasi kereskedőnek. 1775-ben Felméri György fogarasi polgár bérelte. 1777-1782 között az uradalom saját kezelésében működtette. Ezekben az években 5 fős személyzet évi 170-267 q rongyból 400 kötéspapírt készített, 4 ezer forint értékben. Az elkészített papír egy részét erdélyi kereskedők fogarasi, és a marosvásárhelyi Kollégium részére vásárolták meg. Másik részét Moldvában, Havasalföldön értékesítették. II.József alatti kedvező gazdasági viszonyok arra bátorították Teleki Józsefet(1738-†1796), hogy 1791-ben csehországi mesterekkel, nagyköltséggel, téglából és kőből teljesen újjáépíttesse a papírmalmot. Miután a malom elkészült a papírpiacon újra pangás jelentkezett. 1793-ban ezért arra kényszerült, hogy bérbe adja a malmot. Erre azonban vállalkozó hiányában csak 1802-ben került sor. Ekkor Martin Hochmeister szebeni nyomdász kibérelte. Ő már 1786-ban is foglalkozott a bérbevétel gondolatával, s most 3 évre, évi 450 forintért árendába vette. Őt követte Andreas Kleinkauf, aki 1805-1831 –ig volt bérlő. 1843-ban újra meghirdették a bérbeadást. Néhány évvel később aztán az orláti malmot működtető tőkés vállalkozók kezébe került a malom tulajdonjoga. 1851-ben Richard és Gustav Kiesling átalakíttatta, gépesítette a papírgyártást. 1852-től 120-140 ember dolgozott a megújult papírmalomban. Papírkészítői közül a következők neve ismert: 1732-54 Andreas Bruckmoser †1754 1763-66 Johann Michael Liebert 1766-68 Michael Konrad 1768- Dima Ionache
