Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok, vízjeleinek gyűjteménye 16-19. század, 1545-1868. I. kötet (Budapest, 2017)
A. Erdély papírmalmainak leírása, vízjeleik bemutatása
50 1775- Felméri György 1779-82 Sindelyes András 1791-93 Hans Michael Szamet 1793- Johann Rebers 1797-1800 Michael Gartner 1800- Martin Villis 1802- Martin Hochmeister 1805-1831 Andreas Kleinkauf 1843- Richard és Gustav Kiesling 1851 gépesítették a papírmalmot Leveleken talált főúri monogramok: 1762 G T L 1764 G T J 1765 G T L R E 1767- G T L 1770 G T L 1771 G T 1772-1775 G T L Vízjelei: A papírmalom életében az 1732- 1852 között eltelt 120 esztendő alatt egymástól eltérő, három korszakot lehet megkülönböztetni. A vízjelek, főmotívuma Teleki család címerében lévő kőszáli kecskebak. Az első szakaszban, 1744-ből, igen primitív kivitelben stilizált kecske, 1762től hegyi kecske a tulajdonos monogramjával és mellékmotívumként olykor évszámmal, vagy csak szám, vagy csak a Teleki László és Rádai Eszter monogramja látható. A második szakaszt álló, faágat tartó kőszáli kecskebak, míg a harmadik szakaszt koronás pajzsban vagy a nélkül álló, faágat tartó kőszáli kecskebak, változatos Kertsesora felirattal, évszámmal, vagy koronás kétfejű sas címerpajzsos változata jellemzi. 12. OLTBOGAT / 1730- 1850 / A kercsesorai papírmalom édes testvére volt az Oltbogati papírmalom. Ezt Bethlen Kata a kercsesorai malom elvesztése után létesítette. Célja továbbra is a tudományos könyvek kiadásához szükséges papír biztosítása volt. 1743-ban Bod Péter került Bethlen Kata udvarába, akinek segítségével még ez évben elkészült a malom. „Mesteremberem nem lévén semmi hasznát sem veszem a malomnak.” írta Bethlen Kata unokaöccsének, Teleki Lászlónak. Az oltbogati papírmalomnak 1744-ben Teleki László (1710 -1778) és Bethlen Farkas(1705-1763) segítségével már volt papírkészítő mestere. 1751-ig a malom nyugodt körülmények között termelt. Ekkor az Olt áradása megrongálta, majd miután kijavították a malom rongykészlete, és egyéb anyagai elégtek. Bethlen Kata azonban helyre állíttatta a papírmalmot. A katonaságtól obsittal kiváltott újabb papírkészítő mestert hozott a papírmalomba. Amikor 1755-ben egészségi állapota meggyengült, Bethlen Farkasnak 100 aranyért bérbe adta a papírmalmot. Bethlen Kata 1759-ben 59 éves korában elhunyt. Ezt követően Bethlen Farkas vagy valamelyik későbbi tulajdonos rokona átalakíttatta a malmot. A papírmalom 1775-1808 évi története a családi levéltárának tanulmányozása révén válhatna igazán ismerté. Ezt követően csak 1808-ból van értesülésünk a papírmalomról, amikor újjáépítették. Vízjele tanúsága szerint még 1852-ben működött, de később leéget. Ekkor az egyik legnemesebb céllal
