Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - A Lipszky család
nyán végrendelkezett és javait lányára hagyta.165 E házasságban született (I.) István 1669. június 3-án (keresztszülei voltak Rajman János szenátor, városi jegyző és neje, továbbá Nigrini János és felesége)166, valamint (I.) Katalin, aki Demján István felesége lett. Amikor 1673-ban a trencséni városi tanács a lány születéséről szóló megerősítést adott ki, a birtokügyekkel összefüggésben megemlítették mostohatestvérét, (I.) Györgyöt is. Sismis szerint (I.) Dániel 1673 körül halt meg,167 viszont a városi jegyzőkönyvek szerint 1675-ben még első szenátor, míg az év végén (december 27.) tartott tisztújító gyűlésen minden előző évi tisztségviselőt újraválasztottak, „kivéve a néhai Lipszky Dánielt, aki meghalt”.168 A család származása körüli vitákat eldönteni — vagy legalábbis egyik nézetét megerősíteni — látszanak azok a korabeli könyvek, amelyeket szerzőik többek között Lipszky (I.) Dánielnek dedikáltak. Először Johannes Institoris gimnáziumi rektor 1657-ben Trencsénben megjelent könyvét ajánlotta lipai Lipszky Dániel bírónak és az egész városi tanácsnak, valamint Szilvay Mihálynak, a város korábbi bírájának, akkor iskolafelügyelőnek. Szintén Trencsénben, 1659-ben jelent meg Paulus Bellobradenus gimnáziumi rektor teológiai munkája, amelyet Kubranszky András városi bírónak, valamint Trencsén város többi tanácstagjának, közöttük Lipszky Dániel tanácsos, egykori bírónak ajánlott. Zsolnán 1665-ben, majd 1666- ban adta ki művét Vacláv Pelargus, az előbbit Lipszky Dániel akkori bírónak, a másikat Lipszky Dániel de Lyppa bírónak és Trencsén város tanácsa tagjainak ajánlotta. Végül Sámuel Pomarius 1669-ben Kassán napvilágot látott könyvének egyik variánsát dedikálta a szerző Vranay Mihály bíró mellett a városi tanács név szerint felsorolt tagjainak, köztük Lipszky Dánielnek.169 A kétszer is említett Lipa (Lypa, Lyppa) nevű helység Dániel szülővárosától, Németbródtól kb. 6 kilométerre dél- délnyugatra található, és bár csak a 18. század elején kerül először a térképekre,170 de már a 14. századtól adattal igazoltan létező település volt.171 Ezek alapján még inkább bizonyosra vehető, hogy a család erről a vidékről származott el. 165 SÓBA Bytca, Fond Zs. Inv. c. 15. Elenchus, Fasc. 2. B. és C. 166 SÓBA Bytca, Fond Zs. Inv. c. 15. A Trencsén város által 1673. november 3-án keltezett születési levelet id. Lipszky Dániel kérésére adták ki kisfia (filiolus) születéséről. 167 Sismis 1991b. 6. 168 SOKA Trencín, Magistrát Trencín, Mestsky protokol. 1676—1679. „Electi Anni prae- teriti omnes expecto con[dam] Daniele Lipskj demortuo est.” 169 Az egyes kötetek részletes leírását adja az ajánlások feltüntetésével: CAPLOVlC 1972— 1974. 1657: Dániel Lipszky de Lypa (1851. sz.); 1659 (1861. sz.); 1666: Dániel Lipszky de Lyppa (2492. sz., a kötet másik variánsában (1665) Dánielnek nincsen előneve: 2489. sz.); 1669 (651. sz.). 170 1720: Johann Christoph Müller Csehország-térképe, a település német néven szerepel: Linden. 171 Vö.: PROFOUS 1949. 616. 62
