Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - A bécsi magántérképészet a 18. század utolsó évtizedében - Magyarok térképkiadási kísérletei - Görög Demeter és a „Magyar Átlás”
A tervek szerint a különös, vagyis részletes térképekből „közönséges Mappákat” (ami latinul mappa generalis lenne!) is készítettek volna: egy politikai, egy hegy- és vízrajzi, illetve egy egyházkerületi térképet. Maguk a kiadók is jelezték, hogy a csillagászati felmérések hiányában a térképek nem lehetnek a legpontosabbak. Az újabb eredmények adatait a lehetőségekhez mérten azért igyekeztek hasznosítani, Görög Demeter kapcsolatban állt az egyik legnevesebb csillagásszal, Hell Miksa atyával, később pedig a pesti egyetem csillagászával, Bogdanich Dániellel. Öt 1798-ban arra kérte Görög, hogy a földrajztudomány matematikai részét készítse el népszerűsítő formában a Magyar Hírmondó számára, hogy azt az olvasóközönség is megértse. Ezt Bogdanich vállalta is, de egy új feladat (Lipszky vállalkozása) ennek teljesítésében megakadályozta. A Magyar Hírmondó 1799 márciusában beszámolt Bogdanich kiküldetéséről, feladatáról, és arról, hogy ezt Lipszky János általános nagy térképének elkészítéséhez végzi. A térképek összegyűjtése és megrajzoltatása, kimetszése és nyomtatása jelentős összeget igényelt, amit Görög úgy próbált meg előteremteni, hogy az előfizetési díjakat is erre áldozta. Igen jelentős támogatást nyújtottak a főurak, először gr. Széchényi Ferenc, hg. Esterházy Antal, gr. Pálfy Károly, majd a legnagyobb anyagi hozzájárulást nyújtó gr. Festetics György. Ő előbb 150 forintot szánt minden térképre, majd a pénz romlása miatt ezt folyamatosan növelte, így több mint 6000 forintot áldozott a kiadásra. A mecénások munkáját azzal igyekeztek meghálálni a készítők, hogy az egyes térképlapokat nekik ajánlották, Festeticsnek összesen 41 -et. Ugyancsak támogatók voltak a főispánok és a püspökök, akik saját megyéjük kiadását segítették pénzbeli támogatásukkal. Görög Demeter 1803 után visszavonult a vállalkozásból, és bár 1808-ig vezette a Magyar Adás kiadását, akkor azonban az összes rézlemezt és az institutum teljes felszerelését átadta a tényleges kiadási munkát végző Márton Józsefnek. A térkép történetét kutató Nagy Júlia szerint a visszavonulásnak három oka volt: 1. Görög elkedvetlenedett azon, hogy Lipszky János az ő anyagát lemásolva előbb jelentette meg az ország általános térképét, 2. a Magyar Hírmondó 1803 tavaszán történt beszüntetése törekvéseit jelentősen hátráltatta, 3. udvari főnevelővé előléptetése jelentős energiát követelt tőle, így a munkálatokra kevesebb időt áldozhatott. A Lipszky-térképpel kapcsolatos észrevételt érdemes alaposabban megvizsgálni. Márton József nem sokkal patrónusa halála után, 1834-ben emléket állított Görögnek életrajza elkészítésével.124 E műben fogalmazódott meg az az állítás, hogy Görög 1808-ban azért hagyott fel az atlasz kiadásának folytatásával, az ország általános térképének elkészítésével, mert elkedvetlenítette Lipszky etikádan eljárása, aki lemásolta még kéziratban levő térképeit is, majd ezután 1804—1808 között 124 MÁRTON 1834. A szakirodalom mindig e munka állításait idézi, és csak Gyurikovits György próbálta a vádak alól tisztázni Lipszkyt, nem sok sikerrel. Vö. GYURIKOVITS 1847, és 1. a Függelékben (V.) 53
