Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - A bécsi magántérképészet a 18. század utolsó évtizedében - Magyarok térképkiadási kísérletei - Görög Demeter és a „Magyar Átlás”
összesen kilenc lapon igen részletes térképet jelentetett meg, amelynek kivitelezése bizonyára éppen olyan volt, mint amilyent a főnevelő szeretett volna készíteni. Görög csalódott, mert azt hitte, hogy Lipszky kisebb formátumú térképet készít csak, és a kiadott műben így saját tervének meghiúsítását látta. Sajnos a plágiumvádat a későbbi szakirodalom minden kritika nélkül átvette. Szükséges azonban megjegyezni, hogy Márton éppen principálisa érdemeit akarta növelni a hasonló célokért küzdő Lipszky teljesítményének kisebbítésével, tehát hiba tudósítását „hitelesnek” tekinteni, olyannak, amelyben nem kételkedhetünk.125 Ha Görög valóban a Lipszky-térkép kiadása miatt vesztette volna el kedvét, akkor azt már akkor megtehette volna, mikor Lipszky vállalkozásáról megjelentek a beszámolók (1799 óta!), áttekintő térképek (1804, 1806), illetve az első szelvény (1804). Sokkal valószínűbb, hogy a csalódottság csak az időbeli elsőségnek és talán a térkép jó minőségének szólt, és Görög azt bánta, hogy nem ő adta ki ezt a munkát. Megjegyzendő az is, hogy Görög megyetérképeinek részletessége éppen azután válik jobbá, hogy megjelent a Lipszky-térkép: az addig erősen Mikoviny munkáit idéző kivitelezés ezután inkább Lipszky térképeire hasonlít. Tény ugyanakkor az is, hogy Lipszky soha nem emlékezett meg arról a segítségről, amelyet Görög nyújtott neki, igaz, senki másnak sem mond ezért köszönetét. A magyarázat valószínűleg abban rejlik, hogy Lipszky nem tartotta fontosnak a szerzőséget, csak a kész terméket: így nemcsak „nagy elődeiről” nem szólt, de saját érdemei között sem említette soha térképe elkészítését, önéletírásában is csak futólag írt róla. (A Görög—Lipszky vetélkedésre 1. még az 5. fejezetben vállalkozás forrásait.) 1801-ben Görög addigi megyetérképeiről megjelent egy recenzió, amely szerint „Lipszky fontos geográfiai vállalkozásának befejezéséig — amely az egész elhelyezkedése, a felajánlott segédeszközök és azon elvárások alapján, amelyekre a szerző ismerete és szorgalma feljogosít minket, hasonlíthatatlanul teljesebb les^ [kiemelés tőlem — R. T. Cs.] — a recenzens úgy véli, hogy ezek a lapok Magyarország földrajza ismerőjének és barátjának egészében ajánlható.”126 Hogy Lipszky nagyra tartotta Görög térképeit, azt bizonyítja a tőle adatokat kérő Bayard francia tudósnak 1803-ban írt levele is, amely szerint „a jelenleg rendelkezésre álló kitűnő forrás, ami sokáig a legjobb is marad, elvitathatatlanul Görög egyes megyei térképei Magyarországról”.127 125 ECSEDI1912.79. 126 AGE 1801. Bd. VIII. 448^149. 127 Idézi Nagy 1977b. 418. 54
