Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - A bécsi magántérképészet a 18. század utolsó évtizedében - Magyarok térképkiadási kísérletei - Görög Demeter és a „Magyar Átlás”
Korabinszky élete és műveinek tartalma bizonyítja, hogy az igényeknek megfelelő pontos és részletes térképek elkészítése és megjelentetése nem valósítható meg a biztos anyagi alapok, az országos és helyi hatalom támogatása, valamint a jól szervezett, sokak összehangolt munkáján alapuló szerkesztői tevékenység nélkül.120 Görög Demeter és a „Magfar At lás” Az „intézményes” térképkiadás sikeres példája volt Görög Demeter és körének adasza, amely — a készítés módját és körülményeit tekintve — a Lipszky-féle vállalkozás közveden előzményének, párhuzamos munkálatának és egyben vetély- társának minősíthető.121 Mindezek figyelembevételével Görög Demeter térképkiadói tevékenységének az előbbieknél nagyobb teret kell szentelni.122 Görög Demeter (1760—1833) nem térképész, hanem pedagógus, újságíró és lapszerkesztő volt, azonban mindig rendkívüli érdeklődést tanúsított hazája megismerése iránt, és ezt a rábízott ifjakba is átplántálta. Először a Kollonics családnál volt nevelő (1784—1796), térképkészítési terve itt fogant meg benne. Tanítványával, Lászlóval Magyarországon, Erdélyben és külföldön tett utazásai alkalmával, 1788 óta gyűjtötte a különféle térképeket, földrajzi és stadszdkai adatokat. A gyűjtőmunkát mint Esterházy Pál nevelője is folytatta. 1803-ban szakmai felkészültsége a legmagasabb oktatói álláshoz juttatta: udvari főnevelőként előbb a trónörökös Ferdinand, majd Ferenc Károly főherceg tanítását végezte 1824-ig, munkájában nagy figyelmet fordított a rábízott gyerekek/ifjak földrajzi ismereteinek elmélyítésére.123 Nemzeti érzelmét és tenni akarását bizonyította, hogy a magyar nyelv és műveltség fellendítésére Bécsben magyar nyelvű folyóiratokat adott ki, előbb a törökkel kitört háborúkról tudósító Hadi és más nevezetes Történetek (1789—1791), majd Magyar Hírmondó (1791—1803) címmel. Szintén pedagógus, magyartanár volt két legközelibb munkatársa, Kerekes Sámuel, majd annak 1800-ban bekövetkezett halála után Márton József, a bécsi egyetem magyar nyelv tanára. Görög Demeter folyóirataiban nemzeti missziót teljesített azzal is, hogy a széles magyar közönséget kívánta megtanítani a térkép olvasására és szeretetére, illetve a térben gondolkodásra. Az előfizetők számára ingyenes mellékletként összesen 127 térképet készítettek el, ezeket az iskoláknak harmadáron (20 krajcár) árusították. 120 Életének és fő művének legújabb ismertetését, valamint egyéb munkáinak jegyzékét adja: HORVÁTH T. 1993. 121 Papp-Váry Árpád a két vállalkozást összevetve végül Görög Demeternek ítélte a pálmát, megítélésem szerint nem feltédenül megalapozottan. PAPP-VÁRY 1989. 122 A Görögre vonatkozó irodalom összefoglalása, illetve Görög térképkiadói tevékenysége korai szakaszának, a nem magyar részeket ábrázoló lapok elkészítésének ismertetése: NAGY 1977a. A magyar adasz kiadásának alapos történed ismertetése a cikk folytatásában: NAGY 1977B. 123 Udvari nevelőként végzett munkájára, pedagógiai elveire 1. MlKÓ 1986. 51
