Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - A bécsi magántérképészet a 18. század utolsó évtizedében - Magyarok térképkiadási kísérletei - Korabinszky János Mátyás
tettek illusztrációként, vagy pedig a térkép minél teljesebb és pontosabb elkészítésére helyezték a fő hangsúlyt.117 A létrehozott egyes művek tartalmi pontosságát és teljességét nagymértékben meghatározta a készítők rendelkezésére álló személyi, technikai és anyagi feltételek bősége vagy szűkössége. Az egész ország feltárására törekvő munkák közül a szinte teljesen egyedül dolgozó Korabinszky János Mátyás, illetve a hatalmas apparátussal dolgozó Lipszky-kortárs (és vetélytárs), Görög Demeter tevékenységét kell kiemelnünk. Korabinszky János Mátyás A magányos, jóformán senki által nem támogatott tudós működésének jellemző példája Korabinszky János Mátyás (1740—1811) tevékenysége. O is annak a német anyanyelvű evangélikus polgárságnak volt késői képviselője, amely Magyarország tudományos megismerését, kulturális fellendítését tűzte ki célul. Tanulmányait a Bél Mátyás szellemi örökségét ápoló pozsonyi líceumban végezte, földrajzi és honismereti érdeklődését az elődök működése serkentette. A hányatott életű, állandóan anyagi gondokkal — és irigyei intrikáival — küszködő Korabinszky élete során sok mindennel foglalkozott: egyszerre volt pedagógus és nyelvész, újságszerkesztő és térképkészítő. Legkiemelkedőbbek azonban honismereti és földrajzi munkái, különösen fő műve, a Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn (Pozsony, 1786), melyben betűrendes helységnévtár formájában közel 8300 helység leírását adta meg. A kötetben a címszó több nyelvű elnevezését, fekvését, tulajdonosát, történeti viszonyait, gazdaságát, hivatalait, érdekességeit is megemlítette. Műve előszavában már jelezte egy országtérkép vagy egy megyeatlasz szükségességét. Az első katonai felmérés idején nyelvismeretét és földrajzi tudását egyaránt felhasználták, ő segédkezett a névírásban, azok pontosításában.118 1791-ben jelent meg nem túl pontos Magyarország-térképe,119 majd 1804-ben kiadta megyeatlaszát, az Atlas Regni Hungáriáé Portatilis című gyűjteményt, melyben a magyarországi vármegyék szerepelnek csak, Erdély és a horvát-szlavón részek térképei az anyagi nehézségek miatt már nem készültek el. Korabinszky volt az első és hosszú ideig az egyetlen, aki tematikus térkép összeállításával foglalkozott: gazdaságföldrajzi térképén a bányákat, fürdőket, barlangokat, madarakat, hasznos állatokat, ipartelepeket tüntette fel, és jelölte az egyes helységekben élő nemzetiségeket. 117 FODOR 1952/1954, hibáit az újabb szakirodalom eredményeinek felhasználásával igyekszik kijavítani A magyar földmérés. A térképészet magyar képviselőiről e művekben részletes összefoglaló található. 118 Fodor 1952. 157. 119 Korabinszky térképeinek topográfiai szempontú kritikáját fogalmazta meg FODOR 1952. 157—161., nem hangsúlyozva munkásságának jelentőségét is. (Plihál Katalin szíves közlése). 50
