Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - A bécsi magántérképészet a 18. század utolsó évtizedében - Magyarok térképkiadási kísérletei
Müller és Korabinszky János Mátyás munkái alapján készített Magyarországról térképet (az áttekintő lap méretaránya: 1:2 900 000, a hat résztérképé: 1:780 000).114 Bár térképei nem elégítették ki a tudományos igényeket, és nem volt túl jó minőségű a lapok kivitelezése, de széles körben használták, és jelentős szerepet játszottak a világ megismertetésében. Készített iskolai térképeket a földrajzoktatáshoz (1791-1792), és Schrämbl atlaszának mintájára, de annak hibáit kiküszöbölni igyekezve jelentette meg a németül beszélő országok térképgyűjteményét, a Grosser deutscher Atlast (1794—1796). Schrämbl adaszával szemben előnye a térképlapok egységes szerkezete és kivitelezése. Reilly tematikus térképek iránti vonzalmának eredménye az a postaatlasz (1799), amelyet „mindenki számára, aki utazik vagy a jövőben utazásra gondol, továbbá minden postamester, minden kereskedőház és végül minden fejedelmi és urasági hivatal számára” adtak ki.115 Ugyancsak ez időben vált jelentőssé a három nagy bécsi metszetkiadó vállalat térképkiadói tevékenysége is. Az Ártana, a Mollo és a Kunst- und Industrie-Comptoir cégek egymás után jelentették meg a címében vagy hirdetésében állandóan „legújabb eredményeket tartalmazó”-nak titulált, valójában csupán egyszerű kompilá- cióval készített térképeket, többek között Magyarországról is. A megjelentetett művek nem tartalmukkal, hanem a tiszta metszésre helyezett hangsúllyal múlták felül egymást. E térképek jelentős mértékben segítették a magyar térképkészítők munkálatait is, így közvetett szerepük a magyar kartográfiában vitathatatlan.116 Magyarok térképkiadási kísérletei Mária Terézia uralkodásának kései évtizedeiben, majd II. József korában nemcsak az uralkodók felvilágosult politikai nézetei hoztak jelentős változásokat a Habsburg Birodalom népeinek életében. Erre az időszakra tehető a nemzeti ébredés kibontakozása, a növekvő ország- és nemzeti öntudat növekedése is. Nemcsak a bécsiek igényelték a szomszédos tartományok, így Magyarország térképi ábrázolását, lerajzolt és ezáltal kézbevehető, áttekinthető bemutatását. A hazai közigazgatás, a kereskedelem és a szellemi élet fejlődése, Magyarországnak az országhatárokig történő „kitágulása” az országot ábrázoló térképek megjelentetésének sürgető igényével léptek fel. Bél Mátyás nagyszabású vállakózásának beteljesületienségén okulva, a hazai szerzők leszűkítették célkitűzéseik kereteit: vagy csak az ország földrajzi szempontú rendszerező leírását adták, és csak egyszerű térképkompilációt készí114 Reilly rövid életrajzát és térképkiadói tevékenységét adja DÖRFLINGER 1984. 205269., Magyarországra vonatkozó térképeinek jegyzékét nyújtja: SZATHMÁRY1996. 115 A WZ korabeli hirdetését idézi: DÖRFLINGER 1984. 116 A bécsi térképkiadó vállalatok történetével és kiadványaik leírásával foglalkozik DÖRFLINGER 1984/1988. 49
