Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - Az I. katonai felmérés
egyik központja Nyitra volt, és a fiatal Lipszky Jánost éppen ide rendelték! Bizonyára mód nyílott arra, hogy a szakma fortélyait eltanulhassa idősebb pályatársától.) Az összeállított térképlapok megjelentetéséhez az uralkodói jóváhagyás után, 1769 végén vagy 1770-ben kezdhettek hozzá, ekkor végezték az 1:360 000 méretarányra redukálást és a rézbe metszést. A korban rendelkezésre álló legjobb források és felmérések alapján készült munkát szigorúan katonai felhasználásra készítették, és csak igen korlátozott számban nyomtatták ki. A 12 lapból álló térkép címe: Mappa Geographica novissima Regni Hungáriáé divisi In suos Comitatus...pb a szorosabb értelemben vett Magyarország (az anyaország) területén kívül Erdélyt, Horvátországot és Szlavóniát, Dalmáciát, valamint Bosznia, Szerbia, Bulgária és Oláhország (Valachia) egyes részeit ábrázolta. A teljes mű 241x203,5 cm nagyságú. A térkép jelkulcsa latin nyelvű, az erődítmények, fallal kerített vagy anélküli városok, mezővárosok, falvak (puszták, majorok), postahivatalok, négy féle út, hajóhíd, rév, hágó és töltések kaptak önálló jelet. Az ország négy kerületét színezéssel kiemelték. A szomszédos helységeket összekötő útvonalakon a távolságot órában megadva jelölték. A térkép metszését a bécsi rézmetsző, Johann Christoph Winkler végezte el Müller rajzai alapján.96 97 A térkép titokban tartását jól jellemzi, hogy amikor 1780-ban a budai egyetem Magyarország földrajzát kívánta kiadni a nyilvános iskolák számára, és ehhez a Magyar Kancellária többek között ezt a térképet kérte, a császári rendelet azzal a megszorítással adta ki az anyagot: „A Müller-féle térkép a magyar rendeknek a legnagyobb óvatossággal kiadható. Csak egy emberre bízható, aki munkatársaival való időnkénti felhasználása után a térképet ismét gondos megőrzés alá veszi és azért is felelős, hogy az sem egészben, sem részben soha nyilvánosságra ne jusson.”98 Az I. katonai felmérés A hétéves háború (1756-1763) katonai kudarcai ráébresztették a hadvezetést arra, hogy hiányoznak a nagy méretarányú, részletes térképek a parancsnokok asztaláról. Daun tábornagy, az Udvari Haditanács elnöke (Lacy főszállásmester jelentését teljesen felhasználva) előterjesztést nyújtott be Mária Teréziához, amelyben részletesen elemezte, hogy a császári hadsereg — még a Birodalmon belül is — a térképek hiányában bizonytalanul mozog, nem lehet katonai akciókat tervezni az ország ismeretlensége miatt, és ezért sürgette a minél hamarabbi térképező munkálatok megindulását: 96 A térképet jellemzi: FODOR 1952. 104., illetve BENDEFY1974. 126-131. 97 A térkép hasonmását az 1982. évi üzemi gyakorlat keretében az ELTE Térképtudományi Tanszéke adta ki. Vö. TlDERLE 1983. és HrenkÓ 1984. 98 A császári rendeletet idézi BORBÉLY—NAGY 1930. 76. 42
