Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - Müller Ignác térképe (1769)

Müller Ignác térképe (1769)

Az Udvari Haditanács igényeit nem elégítette ki az 1709-ben megjelent Müller-féle térkép, szerették volna annak hibáit minél előbb kijavíttatni. A személyi feltételek csak Mikoviny tevékenységével teremtődtek meg, az Udvari Kamarán keresztül felkérték őt a szükséges (megyei, kerületi) térképek elkészítésére. A munkálatok megindultak, ám a szerző korai halála miatt nem fejeződtek be. A későbbiekben az elvégzendő munkához új alkalmas személyt találtak: Müller Ignácot.

Müller Ignác (1727—1804) Székesfehérváron született.93 1746—1747-ben az Újváry-gyalogezred önkénteseként rögzítette az ezred mustralistája, de saját feljegyzése szerint már 1743-tól ennél az alakulatnál szolgált. 1757-től főhadnagyként, 1764-től kapitányként tevékenykedett. Ebben az időben többször megbízták ideiglenes hadmérnöki (térképészeti) feladatokkal, amit olyan kiválóan végzett el, hogy 1764-től egy újonnan szervezett térképészeti csoport parancsnokává nevezték ki, majd még ugyanezen év végén Bécsbe rendelték, ahol a gróf Franz Moritz Lacy tábornagy elnökletével működő kartográfiai osztályra került. Bendefy László szerint jó munkája eredményeképp 1767-ban előbb őrnagynak, majd egy hónap múlva alezredesnek nevezték ki.94

Müller Ignác 1764-től dolgozott az 1709. évi térkép hibáinak kijavításán, feladata volt, hogy az ehhez szükséges további felméréseket elvégezze. A munkálatok megkezdésekor Lacy tábornok mindenféle résztérképet összegyűjtetett, és azokat Müller rendelkezésére bocsátotta. Alapos vizsgálattal (különösen a hegy- és vízrajz összevetésével) megállapítható, hogy Müller elsősorban Mikoviny korábbi megyetérképei alapján készítette el az új művet. A rábízott munkát 1769-ben fejezte be, a térképi adatok térbeli pontossága minden korábbi művet felülmúlt. (Természetesen azonban ez nem jelenti, hogy a térkép teljesen pontos volt. Liesganig József már a következő évben erős kritikával illette a munkát.95) Tevékenysége elismeréseképpen Müller olyan nagy jutalomban részesült, amelyből jelentős méretű birtokot vásárolhatott. Pár év múlva, 1775-ben nyugdíjba vonult mérnök-tábornoki ranggal és 600 forint évi díjjal. Nagyenyedről Pozsonyba, majd onnan Nyitrára költözött. Nagyon valószínű, hogy a II. József-féle kataszteri felmérés idején végig a városban tartózkodó Müller a munkálatokban aktívan részt vett. (A kataszteri felmérések

93 Müller Ignác (Ignaz) életének és térképének alapos ismertetése: BENDEFY 1974, a szerzőre és a térképre vonatkozó adatokat ennek nyomán foglaltam össze.

94 A rendfokozatokat és a későbbi tábornoki kinevezést a nem kellő bizonyíték hiányában erősen vitatja HRENKÓ 1984. 210.

95 Liesganig nevezetes fokméréséhez Müller térképén keresett megfelelő helyszínt, és ennek kapcsán azt jegyezte fel, hogy „a Szolnok és Péterváradi úton megbizonyosodtunk arról, hogy Müller térképe csak úgy hemzseg az óriási tévedésektől, a helységek összekeverve vannak feltüntetve, és olyanok is, amelyeknek már emlékét sem találod...”. HRENKÓ 1984. 210.

41