Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - Bél Mátyás és Mikoviny Sámuel - Mikoviny Sámuel térképészeti munkái

az útmutatóban ismételten összefoglalta a fenti négy alapot, és a bevezetőben értékelte a korábbi térképkészítés produktumait is, néhány szóban kifejtetve, hogy a szélhámosok és tudadan személyek által készített „mázolmányoktól” eltekintve, általánosságban mit ért „földrajzi térképek” elnevezés alatt:

1. „Geográfiai álmok”: Azon térképek, amelyek nélkülözik a személyes tapasztalatot, mások elbeszélése, leírása vagy képzelődése, esedeg a szerző saját kitalálásai alapján készültek. Ezeket a készítők az értéket gyakran felnagyítva atlasznak nevezik. Mikoviny ironikusan megjegyezte, hogy nem kívánja ezeket sem kizárni a geográfiából, és a „geográfiai álmok” közé sorolja ezeket.

2. „Térképek ideái”: Azon térképek, amelyeket a területet jól ismerő, de a geometriában nem járatos személyek vagy a felméréssel nem foglalkozó földmérők készítettek. Ugyan ezek sem igazi térképek, csak a „térképek ideái” lehetnek, de jobb híján a tájakról ezekből is képet alkothatunk, tehát valami haszna ezeknek is lehet.

3. „Geometriai térképek”: azon térképek, amelyeken alapos földmérő munkával a helységek fekvését, távolságát és a vidék képét pontosan visszaadják. Ezek azonban még mindig nem alkalmasak arra, hogy csillagászati, földrajzi, hajózási vagy történelmi célokra felhasználják, mert a helységek tényleges szélessége és hosszúsága, valamint égtáj szerinti feltüntetése hiányzik. Ide sorolja Mikoviny azokat a térképeket, amelyeket a geometria szabályai szerint készítettek, és kizárólag katonai és gazdasági célból állítottak össze.

4. „Geográfiai térképek”: Vagy más néven csillagászati-földrajzi térkép, ez minden szempontból a legtökéletesebb, a geometriai méréseken kívül csillagászati megfigyeléseken is alapul, „s a tudományok és a mindennapi élet bármely gyakorlatában egyaránt megbízhatóan eligazít és megfelel”.91 A térképek ezen fajtája Mikoviny meghatározása szerint „amilyen jó, olyan ritka, és [ha Cassini és Schnellius próbálkozását nem számítjuk] csaknem teljesen példa nélkül áll. Sok matematikus fáradozott ugyanis az asztronómiai, sok a geometriai munkákon, de kevesen egyszerre mindkettőn.”92

Mikoviny az első két alapot elengedhetetlen követelménynek tartotta a korszerű térképek készítésénél, ennek ellenére a következő évtizedekben is a korábbi gyakorlatot folytatták: többnyire csak — Mikoviny meghatározását használva — geográfiai álmok, térképek ideái és a katonai felmérések alkalmával geometriai térképek születtek. Mikoviny szellemi öröksége értékeit majd csak Lipszky János igyekszik a lehető legpontosabban megvalósítani.

91 Idézi: Hungária Nova, 93.

92 Idézi: Hungária Nova, 93. Willbrord Schnellius (1580—1626) alkalmazta először a háromszögelés modern változatát, igaz, nem térképkészítésre, hanem meridiánmérésre. PÁPAY 1995. 68. A Cassini család a 17. század folyamán három generáción át végezte Franciaország háromszögeléssel történő felmérését. Vö. KarfTórt 14., 72.

40