Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

6. LIPSZKY JÁNOS TÉRKÉPÉSZETI VÁLLALKOZÁSÁNAK JELLEMZÉSE - Mappa Generalis Regni Hungariae (1804—1808)

esetében, ezeket oldalnézetből, a régi „vakondtúrásos” eljárás mintájára tüntette fel. (a hegyábrázolásról 1. még a VIII. szelvény ismertetését).

III. szelvény. Az ábrázolt külső területek a térkép közel kétharmadát elfoglalják: főként Galícia délkeleti része, egészen keleti határáig, Bukovina, ezek kidolgozása ugyanolyan részletes, mint a belső részeké. Szerepel még Moldva északnyugati csücske, ennek kidolgozása nem olyan részletes, ennek oka viszont a megfelelő térképek hiánya lehetett. Magyarországi vármegyékből szerepel Ung, Bereg és Ugocsa északi része, Máramaros nagyrésze.

Ezen a szelvényen található a latin—német nyelvű jelkulcs (Rxplicatio Signorum — Erklärung der Zeichen). Összesen 44 jel feloldását adja meg:

a) települések, építmények — 22 jel (szabad királyi és bányavárosok, erődök, püspöki és mezővárosok, falvak, puszták, várak, lerombolt várak, templomok, kolostorok, magányos házak, fogadók, majorok, vadászházak, üveghuták, fürdők, források, malmok, vashámorok),

b) közlekedés és közigazgatás -— 9 jel (árok, római árok, csinált, posta-, kereskedelmi és rendes utak, postaállomás, ország- megye- és járáshatárok),

c) a földrajzi elemek — 4 jel (hegyek, magaslatok, erdők, homokos vidékek),

d) vízrajzi elemek — 10 jel (folyó, patak, csatorna, átkelő /2/, hidak /2/, tó, ártér, mocsár),

e) egyéb — 5 jel (a csaták jelölése, győztes és vesztes megkülönböztetésével, elsősorban a 17. századtól; a vármegyét római számmal, a kerületet nagybetűvel, a járást arab számmal jeleli).

A szelvényről készült korabeli recenzió szerint a rajz és a metszés ugyanazzal a szokatlan gondossággal és tisztasággal készült, ami a korábbi lapokat jellemezte, de megjegyezte, hogy ahol a méret megengette, ott a területet nagyon túlzsúfolták, ami az olvasást az egyébként világos és szépen metszett írásban megnehezíti, ez főként ezen a szelvényen figyelhető meg.758

IV. szelvény. Az ábrázolt külső területek: Ausztria déli csücske, a stájer hercegség keleti része, Krajna északkeleti csücske, Karintia keleti része, ezek kidolgozása ugyanolyan részletes, mint a belső részeké. A vármegyékből szerepel Moson déli fele, Győr, Komárom, Fejér nyugati része, Veszprém, Vas, Zala, Sopron, Somogy, Tolna nyugati része, Baranya északnyugati része, Varasd, Kőrös, Zágráb északi része, illetve a szentgyörgyi ezred északi része.

A recenzens szerint a metsző a korábbi szelvényeknél is ostorozott hegyábrázolási módszerben (árnyékolás) még hátrányosabb megvilágítást alkalmazott, ezáltal a világos oldal szinte nem is látszik. Mivel a hegyeket nem vonalkázással ábrázolták, ezért nem derül ki, hogy magas hegyről vagy hegyláncolatról van szó.759

758 AGE 1807. Bd. XXII. 213., visszatér rá: AGE 1807. Bd. XXIII. 224-226.

759 AGE 1808. Bd. XXVII. 329-330.

223