Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
6. LIPSZKY JÁNOS TÉRKÉPÉSZETI VÁLLALKOZÁSÁNAK JELLEMZÉSE - Mappa Generalis Regni Hungariae (1804—1808)
V. szelvény. Kizárólag Magyarország területét (és egy igen kis rész Erdélyt) ábrázolja, a vármegyékből szerepel Esztergom, Pest—Piks—Solt, Nógrád déli része, Heves—Külső-Szolnok, Borsod déli fele, Kiskunság, Nagykunság, Jászság (Jász—kun hármas kerület), Hajdú városok, Szabolcs, Szatmár, Bihar, Arad, Békés, Csongrád, Csanád, Bács, Tolna, Baranya. TT. szelvény. A külső területek a térkép negyedét elfoglalják: Bukovina déli része kidolgozása ugyanolyan részletes, mint a belső részeké, Moldva viszont nem eny- nyire alapos munka. A térkép nagyrésze Erdélyt, illetve a magyar vármegyék közül Máramaros, Szatmár és Bihar kis részét ábrázolják. Az AGE-ban a szelvényt úgy értékelték, hogy „nem lehet nem észrevenni, hogy a határoló országok azonos szorgalommal és ugyanolyan ízléssel vannak kidolgozva, mint az egész térkép”, ezt a IX. szelvényről — talán nem teljesen megalapozottan — szintén megjegyzi.760 VII. szelvény. A külső területek: „Török-Horvátország”, vagyis Bosznia keleti része az Una és a Verbász folyók között, és Bosznia északnyugati része. Hazai területek: Horvátország, Nyugat-Szlavónia és a határőrvidékek, valamint a déli megyék (Baranya) kisebb részei. A kortárs recenzens szerint a külső területek ábrázolása is igen részletes, „a török tartományokról semelyik más térkép nincs ilyen részletességgel kidolgozva”. „Ezeket a lapokat a földrajzos közönségnek minden tekintetben kettőzötten üdvözölnie kell, mivel Horvátországról eddig egyetlen teljes térkép sem volt. Ez a jelentős földrajzi hiányosság most a szelvény megjelenése által pótoltatott, és a recenzens, akinek volt alkalma ezt az országot beutazni, biztosítékként hozzáfűzi, hogy a térkép a lehető legnagyobb pontossággal és a legteljesebb anyag után lett kidolgozva.”761 VIII. szelvény. Ez a lap jelent meg először, ezen található a legtöbb illusztráció, közte két jelenet: az egyiken egy csillagászati megfigyelést végző személy (nagy valószínűséggel Bogdanich), a másikon mérőláncos felmérést végző két paraszti ruhába öltözött személy és egy mérnökforma földmérő látható. A két díszítőelem a térkép tudományos alapjait jeleníti meg. A két rajz között található a mérőléc, amelyen a térképi mérésre összesen kilenc különféle mértékegységet ad meg: német vagy földrajzi, magyar, itáliai, osztrák, lengyel, francia, török, orosz mérföld. Külső területek: Bosznia és Szerbia, de igen keveset ábrázol a területből, szinte csak azt jelöli, hogy a határ túloldalán melyik ország található. Ezenkívül Kelet-Szlavónia, Bács, Temes, Torontál, Krassó, valamint Erdélyből egy igen kis rész szerepel a szelvényen. Schedius a térképről írt recenziójában megjegyezte, hogy az a méretarány, amely más térképeknél talán megfelelő lenne, annál a nagyfokú pontosságnál és teljesség760 AGE 1809. Bd. XXIX. 386. 761 AGE 1808. Bd. XXVII. 331-332. 224
