Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XIII. Megjegyzések a modern technika és ügyintézés kapcsolatairól

robbantotta ki s tette a történetírás számára is érzékelhetővé ennek a sajátos feszültségnek pusztító következményeit, A Monarchia államszerkezete, amely a kiegyezés korának konkrét társadalmi, politikai viszonyai között jött létre, s amely fölött e viszonyoknak gyors változása következtében már a századfordulóra eljárt az idő, a háború teremtette különleges követelményeknek megfelelni semmiképp nem tudott, Összeroppanásé!^ bizonyos mértékig, mint alább látni fogjuk, a technika világháborús felgyorsulásával teremtett uj helyzet s a Monarchia kormányszervezetének minden más, világháborús hataloménál avultabb volta Közötti feszültség is .hozzájárult• E kérdéskomplexus megvilágítására, ill. annak illusztrálására, hogy az államszervezetnek szinte technikaivá merevedett ügyintézése kritikus pillanatokban egy érlelődő katasztrófát /mint pl. kontinenseket átfogó háború kitörését/ elősegítő, sőt, ha a dolgok alakulása holtpontra jutott, azon áttaszitó, tehát döntő szerephez is juthat, a világhá«boru történetének egy, nem a Monarchiában lejátszódott epizódját szeretném feleleveníteni. Németország már mozgósított és felvonult a francia határon, amikor Lichnowskyval, a birodalom londoni nagykövetével telefonon közölte Grey angol külügyminiszter, hogy amig a németek nem támadták meg Franciaországot, semmi döntő dolog nem tort ént. A nagykövet, nyilván, idegességében félreértette az üzenetet s azt jelentette Berlinbe, hogy, ha a németek nem támadnak, Anglia semleges marad, Vilmos császár, aki, mint kancellárja, Bethmann-Hollweg is, mindenképpen el akarta kerülni a háborút Angliával, nagyon megörült a közlésnek* Azonnal magához rendelte a vezérkar főnökét, Moltke tábornokot s utasította, hogy nyomban állítsa le a mozgósítást. A generális a parancs hallatára csaknem idegösszeomlást kapott, hisz a német katonai erők felvonulása a mozgósításban előirt módon már javában folyt, Moltke megpróbálta rávenni a császárt a parancs visszavonására, A mozgósitás mechanizmusa- - fejtegette a császárnak - rendkívül pontos óraműhöz hasonlít, amely, ha egyszer megindították, automatikusan jár tovább. Az óra fogaskerekeit visszafelé forgatni, egyszerűen lehetetlen. Nem tudjuk, hogy a császár végül is hajlott volna-e kétségbeesett tábornokának érvelésére. Közben ui, megérkezett Lichnowsky második távirata is, amelyből kiderült, hogy első táviratának Anglia semlegességére vonatkozó része félreértésen alapult, s igy a mozgósitás visszavonására nem volt többé ok.183. - A mozgósitás mechanizmusa nagyjából hasonló szerepet játszott a többi, hadviselő állam életében is. Ismeretes például, hogy az általános orosz mozgósítást éppen közlekedéstechnikai szempontok indokolták.184. Politikai és minden más szempontnak, amelyet e katasztrofális pillanatban az orosz cári kormánynak mérlegelnie kellett, a technikai szempont fölébe nőtt. Kétségtelen, hogy az államapparátusnak nem minden része és nem minden időben reprezentálja működése során az ügyintézési technika sorsfordító /vagy egyszerűen: történeti/ szerepét ilyen, szinte klaszszikus módon, mint az első világháború vezérkarai által kidolgozott