Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XIII. Megjegyzések a modern technika és ügyintézés kapcsolatairól

dom, hogy igy, csaknem teljesen kiemelve társadalmi adottságaiból, s társadalmi feltételeiből, látszatra, mintegy elkülönitve, szinte önmagában vizsgálni a kormányszervek működését, üvegházi kísérlet-számba megy. De részben e sorok Írójának erejét haladta volna meg, részben az adott kereteket feszitette volna szét, ha a Habsburg-birodalom kormányszerveinek működésében időről-időre bekövetkezett változásokat mindig vissza akarta volna vezetni e változások legmélyebb gyökeréig, a társadalmi viszonyok alakulásáig. Az emberek együttélését szabályozó minden institúció érdekek harcából születik meg. Igy született meg a Monarchia közös minisztertanácsa is. Az államok, társadalmak életét kormányzó, igazgató szervek rendszerint túlélik azokat a politikai helyzeteket, amelyeknek ezeK az institúciók objektiv megjelenési formái, néha tükrözései csupán.1?6» A miénkhez hasonló vizsgálódások célja éppen az, hogy próblálják megállapítani az efféle berendezések történeti szerepét 7« Az élet intézményes keretei maguk is tényezővé válnak a társaaalmi-politikai fejlődésben. Bizonyos erők érvényesülésének lehetőségeit biztosítják, másokénak útját állják, vagy. hatásukat tompítják. A társadalom életét* pontosabban: a társadalom életének külső megnyilvánulásait szabályozó formáknak /a mi esetünkben a legszűkebb értelemben: hivatali szervezetnek/, akár tudatos elhatározások, politikai cselekvések alakitották ki, akár a szokásosság teremtette azokat, a társadalom fejlődésében nagyjából az a szerepük, mint a technika un. vívmányainak.178. A technika tulajdonképpen a társadalmi fejlődés gazdasági alapjának legmozgékonyabb, leggyorsabban módosuló, alakuló eleme. A gazdasági élet fejlesztése során elsősorban mindig a technika tökéletesítésére, megújítására összpontosítják az erőket. A technika jelentősége az emberiség történetében a gőzzel, robbanóanyagokkal stb. hajtott gépek alkalmazása óta viharos gyorsasággal nőtt. Ma még csak a kezdetén vagyunk azoknak a vizsgálódásoknak, amelyek a technikai fejlődésnek a társadalom életére gyakorolt hatását kivánják pontosan megállapítani. A technikának az egyéb termelőeszközöktől elkülönített tanulmányozásához 179. a technika és társadalom egymáshoz való viszonyának kutatását kell kapcsolnunk. Különösen azoknak az időknek viszonyait, amelyekben a technika haladása külső okok hatására /háború, háborús előkészületek stb..../ a szokásosnál is gyorsabb üteművé vált. Mindezt azért bocsátom előre, mert e sorokban a századforduló egyik legszámottevőbb, európai hatalmassága, az Osztrák-Magyar Monarchialegmagasabb kormányszervének éppen az első világháború korából származó legjelentősebb iratemlékeit teszem tüzetesebb vizsgálat tárgyává. Azokból az évekből, amelyekben a világtörténet folyamáén elsőizben a technika addig nem ismert gyorsasággal ugyancsak addig ismeretlen maximális fejlettséget ért el. Ez a felgyorsult fejlődés még a legelasztikusabb, legalkalmazkodóbb államberendezés ügyintézését is súlyos próbára tette. A társadalom magát igaagaté berendezései, igy az államapparátus is, sajátos ügyintézésével, másodlagos, sőt harmadlagos képződménye az emberi társadalom fejlődésének. Talán éppen a legmaradibb, változásra, alkalmazkodásra, módosulásra talán éppen a legke-