Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XIII. Megjegyzések a modern technika és ügyintézés kapcsolatairól

A KÖZÖS MINISZTERTANÁCS A VILÁGHÁBORÚ KORÁBAN IRATTANI ÉS FORRÁSTANT. MEGJEGYZÉSEK XIII A Monarchia legfőbb kormányszerve 1914 júliusi konferenciái, ill. e konferenciákkal kapcsolatos események az egész világot elsó'izben lángbaboritó háború kirobbantásában nem játszottak nagyobb szerepet, mint egy hata3.mas erőmüvet elindító nyomógomb, de Berchtold külügyminiszter sem, mint a gombot megnyomó mérnök. Ahogyan e gombnak s a gomb megnyomásával az egész erőmüvet megmozgató mérnöknek a másodperc töredékére korlátozott munkája mögött az erőmű bonyolult szerkezete s e szerkezetet létrehozó egyéni és társadalmi munka évei és évtizedei álltak, akképpen ágyazódott bele Berchtold végzetes cselekedete a Monarchia, sőt részben Európa társadalmi, gazdasági, politikai viszonyainak évtizedek fejlődése során kialakult szövevényébe. A közös minisztertanács működése, de magának Berchtoldnak és a konferenciákon résztvevő minisztertársainak megnyilatkozásai és cselekedetei sajátos terméke volt e viszonyoknak* A közös minisztertanács világháborús működésének s a minisztertanács tagjai világháborús szerepének vizsgálata és elemzése előtt, a jobb megértés s az esetleges félreértések elkerülése végett két kérdést kell tisztáznunk. Újra,meg újra rámutattam, hogy e sorokban az Osztrák-Magyar Monarchiát kormányzó szervnek, a közös minisztertanácsnak, az egykori császár-királyság társadalmát igazgató "műszernek", az apparátusnak működését vizsgálom s csak villanásnyi utalásokkal hivatkozom az apparátust kitermelő társadalmi^ gazdasági, politikai viszonyokra. Tu-