Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös külügyminiszteri állás kialakulása s funkciója - XI. Milyen keretekbe nőtt bele a közös minisztertanács? Kormányzattörténeti előzmények

A KÖZÖS KÜLÜGYMINISZTERI ÁLLÁS KIALAKULÁSA S FUNKCIÓJA XX. A kiegyezési törvény nem definiálta pozitiven a közös minisztertanács hatáskörét, illetékességét. Most, miután láttuk, hogy az intézményilkotásnak. ezen a nagy negatívumán csak a világháborús helyzet kényszerkörülményei tudtak ugy, ahogy változtatni, egyébként a dualizmus évtizedei alatt a politikai élet inkább kedvezett azoknak az elképzeléseknek, amelyek Deák Ferencéket vezették a közös minisztertanács megalkotásakor, meg kell vizsgálnunk a kereteket, amelyekbe I867 uj intézménye belenőtt, a feltételeket, amelyek között pozitív intézkedések hiányában a szokásosság erejével mentek tovább a dolgok. Az osztrák császári minisztertanács 186?. február 14-i ülésén, amely a készülő kiegyezés végső formáit volt hivatva megállapítani, a császári minisztérium tagjain kivül résztvettek, mint már mon dottam, a prezumtiv magyar kormány mértékadó tagjai is. A császári mi nisztertanács ekkor még nemcsak a tulajdonképpeni miniszterekből állott, hanem a régi udvari hatóságok vezetőiből, a Hofstelle-k elnökeiből. Ugy, mint az 48 óta, az abszolutizmus korának változó viszonyai között is, mindig is szokás volt. /106/ A jegyzőkönyvek tanúsága szerint eredetileg csak a közös miniszterek lettek volna tagjai a közös minisztertanácsnak, ill. vettek volna részt annak eleinte igen sürün, később ritkábban tartott konferenciáin. :/107/ Korán felmerült azonban a szükség,e. annak, hogy a birodalom két féle kormányának tagjai közvetlenül, rövid uton lépjenek érintkezésbe a közös minisztérium tagjaival, ill. később már