Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács kialakulása - X. A közös minisztérium kormányjellegéről

Delegationen erst bei Festsetzung und genauer Beobachtung eines gewissen Systems an den Tag treten wird." /HHSta. uo. fol. J>637. - Kiemelés tőlem, - K.M./ A rend pedig azt kívánja, hogy a delegációk már januárban összeüljenek s időben megállapítsák a budget-et. Ily módon tudják lehetővé tenni mindkét ország parlamentjének, hogy a következő évi költségvetésüket már februárban, vagy márciusban megtárgyalhassák és megszavazhassák. A rend, persze, azt is megkívánta volna, hogy a delegátusok kellő időben megkapják a költségvetési terveket s igy, jól felkészülve, érdemben szólhassanak hozzá. Nem véletlen, hogy ez a legritkább esetben történt meg. Egyik tüneteként a kiegyezéses politika felemás voltának, amely kezdettől fogva nem vette komolyan a közös ügyintézés parlamentáris formáját. Rakovszky delegátus 1906. VI. 9én szenvedélyesen támadta a'közös minisztériumot, mert a két, utolsó delegációs tárgyaláson tett ünnepélyes Ígérete ellenére sem terjesztette be "jóval a delegációk összeülése előtt" a közös költségvetést. A Közösügyi Bizottság naplója. Budapest, 1906. I. köt. ... 1. 68. Bármily vonzó és hálás feladat lenne is a delegációk történetéről, a teljesség igényével adni áttekintést, itt meg kell jegyeznem /a delegációkról korábban mondottakra szóló érvénnyel is/, hogy e sorokban csak annyit mondhatok a kérdésről, amennyi a kiegyezésben teremtett, saját/»államszerkezet e részének nagyjából való megértéséhez feltétlenül szükséges. Annak az állitásnak igazolására? is, hogy nem egy kisérlet történt a delegációknak parlamenti vitafórummá szélesítéséhez, lapszám lehetne illusztratív anyagot idézni, Meg kell azonban elégednünk a Monarchia életének egy válságos pillanatában, a Monarchia történetét és struktúráját kitűnően!ismerő osztrák képviselő, Oswald Redlich professzornak az osztrák delegáció 1908. október 27-i ülésén mondott hatalmas beszéde néhány szavának idézésével, amelyben csak ugy mellékesen, meghatározta a delegátusok feladatát: "Für uns, die wir hier als verantwortliche Vertreter des Volkes, dem wir angehören, die Po- litik der gemeinsamen Regierung zu prüfen und zu beurteilen ha bén. .. " /Stenographische Sítzungsprotokolle der Delegation des Reichsrates. Wien, 1908. 66, 1, - Kiemelés tőlem. - K.M./ Hiába hangsúlyozták a magyar közjogi tankönyvek, hogy a delegációkban csak a költségvetés kérdéseiről lehet tárgyalni, nemcsak az osztrákok, akik a delegációkban kis birodalmi parlament-félét láttak, hanem idővel a magyarok is a költségvetés bírálata kapcsán kritizálták a külügyi politikát. /Itt is csak egy példa: Batthyány Tivadar a magyar delegáció 1906, VI, 25-i ülésén mondott beszédét igy kezdte: "Mielőtt rátérnék a külügyi költségvetés bírálatára, ill. külügyi politikánk és a külügyminiszter ur ezzel kapcsolatos eljárásinak bírálatára..," /Közösügyi Bizottság Naplója, Budapest, 1906. I. köt. 57. 1. - Kiemelés tőlem. K.M./ 69. A kvótára az osztrák törvény 3» és 36. §-a, a magyar törvény 18-22. §-a /z'olger i.m. 318-319. 1./ A kiegyezés osztrák és magyar változata a kvóta kérdésének szabályozása tekintetében sem azonos. Az osztrák törvény például a deputációkat csak alternative, az egyes parlamentek mellett, mint az egyezkedésnél másodsorban szóba jöhető, szervezeti formát statuálja.