Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács kialakulása - X. A közös minisztérium kormányjellegéről

70. Redlich i.m, II. köt. 590. 1. 71. Igy a január 27-i /K.Z. 1472. - MR. §. 48./, az április 9-i /K.Z. 1482. -M.R.Z. 58./, az október 17-i /K.Z. 3901. - M.R.Z. 105./, az október 28-i /K.Z. 3902. - M.R.Z. 106./, az október 29-i /K.Z. 3903. - M.R.Z. 107./, a december 23-i /K.Z. 3915. M.R.Z. 119./ A Haus-, Hof- und Staatsarchivban. Min. d. Auss. Ministerr. - Prot. Karton 42-43. 72. A magyar álláspont megismerése után az osztrák minisztertanács "Einwendungen" cimii elaboratumában fejtette ki nézeteit. Erre Andrássy és Lónyay válaszoltak /"Erwiederung"/. 1866 szeptemberében a prosz-osztrák háború miatt megszakadtak a tárgyáások, melyek fonalát csak I867. januárban vették fel újra. Eleinte még szerepelt az osztrák kormány által kidolgozott, 50 paragrafusos Gesetzentwurf über die gemeinsamen Angelegenheiten und derén konstitutionelle Behandlung", mint tárgyalási alap. /2olger i.m. 14-15. 1./ 73. Igy a fentebb idézett december 23-i minisztertanácsban is. A jegyzőkönyv szövegének fontosabb részeit hozza Redlich is i.m. II. köt. 537. és köv. 1. 74. A február 1-i minisztertanácson, amelynek elnöke maga a császár volt, még mint Staatsminister résztvett Belcredi, de a jegyzőkönyv miniszteri rangsorában már Beust mint a császári ház és a külügyek minisztere megelőzte. /K.Z. 320. - M.R.Z. 125. HHSta. i.h./ A január 24-i minisztertanács /K.Z. 319. - M.R.Z. 124./ elnöke Belcredi Staatsminister volt. Beust a rangsorban, természetesen, akkor még hátrább állott. /Uo./ 75. A kiegyezés megkötésének külső történetére olv. Gratz Gusztáv: A dualizmus kora. Budapest, 1954. I. köt, .42. és köv. 1. s 38. és, köv. 1, - Osztrák részről Charmatz, Richárd: Österreichs innere Geschichte von 1848 bis 1895. I. köt. /Aus Natúr und Geisteswelt, 651, k./ Leipzig-Berlin, 4918, 71. és köv. 1., Hantsch i.m. II. köt. 399. és köv. 1. - Uhlirz, Mathilde: Handbuch der Geschichte Österreichs und seiner Nachbarlander Böhmen und Ungarn. - Graz-Wien-Leipzig, 1941, II. köt. 2. rész. 897. és köv. 1. mozgalmas, plasztikus előadásban ismerteti a kiegyezés létrejöttét, de erősen német nacionalista szellemben. Egyébként az idézett munkák egyike sem közelitette meg a kérdést a mélyebb, társadalmi összefüggések feltárásának igényével." - Belcredi és Beust szerepének finom árnyalásu jellemzése s a kiegyezés magasabb szempontú értékelése Redlich i.m. II. köt. 577.j 592. s 672. és köv. 1. Redlich előadása szövegébe beleszövi a sorsdöntő minisztertanácsok jegyzőkönyveinek szövegét /Az I867. február 1-i minisztertanács: 559. és köv, 1. Az I867. február 14-i minisztertanács: 828. és köv. 1./. 76. Olyanformán, mint, ahogy erről fentebb már többször szó esett, magának a kiegyezésnek szükségességét azzal húzta alá, hogy a Lajtán tuli népek is alkotmányt kaptak.