Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács kialakulása - X. A közös minisztérium kormányjellegéről

seleteinknél a magyar cimer kifüggesztésének és a külügyi szolgálatban a magyar nyelv a német nyelvvel párhuzamos használatának kérdése. Ezeknek a problémáknak feszegetésében élte ki magát a közös kormányzásra "kényszerült

11 4-8-asok ellenzékisége.9^ 1906 júniusában a magyar delegáció a közös külügyi költségvetést tárgyalta. Holló Lajos éleshangu felszólalásában kifogásolta, hogy Ausztria, bár nem sokkal többel járul a közös költségek viseléséhez, mint Magyarország, mégis a külügyminisztérium egész hivatalos apparátusa s a diplomácia teljes hálózata Ausztria gazdasági és politikai erejét táplálja. Külügyi szolgálatunk még külsőségeiben is osztrák. Ezért kivánja a külképviseleteinknél a magyar cimer kifüggesztését, s azt, hogy a Monarchia diplomáciája a német nyelv mellett a magyart is használja. Szenvedélyes hangon tette fel a kérdést, s adta meg mindjárt maga a választ: "Hát milyen államot képvisel a t. Külügyminiszter ur? Talán önmagát, talán a közös minisztériumot? Nem, ő csak egyszerű szer ve a jkét államnak ... Azok a törvények, amelyek a paritást és a dualizmust 'minden közös intézményben külön is megállapitják, egyenesen rendelik, hogy a külügyminiszter nem egy eszmei közös államot képvisel, Nem az a régi, abszolút, osztrák, császári hatalom az, melynek reprezentálására a külügyi képviselet hivatva van, hanem a dualizmusban élő s abból kibontakozni nem is akaró két államnak, Ausztriának és Magyarországnak képviseletére." "

Egy nem létező, közös államnak

" cimere és szinei helyett, az osztrák mellett a magyar állam cimerének és szineinek használatát követeli, mert "... a 67-es alkotmányos rend... egyszersmindenkorra kitörölte az egységes monarchiának, az egységes, osztrák császári államnak egész létét."95 Holló beszéde a közös minisztérium kormány-jellege kérdésének gyökereire mutatott rá: e felfogás nem ismervén közös, eszmei államot, szükségképpen nem tekinthette kormánynak a közös minisztériumot, csupán a két állam közös szervét láthatta benne. Ezt, a költségvetési tárgyalások folyamán, világosan ki is mondták. A magyar delegáció ekkor Bécsben ülésezett. A bécsiek tüntettek a delegáció ellen. Szivák Imre, aki másokkal együtt szóvátette e dolgot, azt mondta, hogy a delegációnak elégtételért a közös kormányhoz kell fordulnia, A közös kormány felelősségét ui. a delegációval szemben törvény.szabályozza. Az elnök itt, a jegyzőkönyv tanúsága szerint, élénk helyesléstől és tapstól kisérve közbeszólt: "Én közös minisztereket ismerek, de közös kormányt nem."96 A kérdés, e más eset kapcsán kifejlődött vitával, nem zárult le. A június 25-i ülésen Batthyány Tivadar azt kivánta, hogy a delegációs jegyzőkönyvekben egyáltalán ne szerepeljen a közös kormány kifejezés. Rakovszky István a közös kormány terminusának megtartása mellett volt, mert, nézete szerint, az I867. évi XII. t.c. 22. §-a a közös minisztériummal közös kormányt szervezett. Kmety Károly közjogász-professzor, delegátus közbekiáltását, hogy "a közös minisztérium nem közös kormány", Rakovszky szőrszálhasogatásnak minősítette és azt mondotta, hogy a közös ügyek tekintetében a közös minisztérium ugyanazzal a hatáskörrel rendelkezik, mint magyar ügyekben a magyar, vagy osztrák ügyekben az osztrák kormány.97